A Strukturált Párbeszéd események utóbbiakban vázolt céljait kivétel nélkül megvalósítottuk. A vállalt számokban változás történt, 30 találkozó helyett 25 találkozót valósítottunk meg, azonban a találkozók során elért össz. létszám 509 fő volt (a meghívott vendégek teljes száma megközelítőleg 1400 fő volt).
A találkozók lebonyolítása a résztvevők feladata volt az előkészítéstől egészen a program zárásáig. Ezt a munkát segítette a már sokat emlegetett belső pályázat, mellyel lényegében a találkozójukat tervezték meg. Ennek folyamatos értékelésével Szövetségünk partnerével együtt folyamatos iránymutatást is biztosított a résztvevőknek a sikeres lebonyolítás céljából. Ezzel gyakorolták a pályázatírást, a határidőkhöz kötött kapcsolattartást személyi és szervezeti szinten, emellett saját lakóhelyükön is. Az események megszervezesével meglévő és új kapcsolataikat építhették/ mélyíthették el a résztvevők. A találkozókról a résztvevőknek egy belső elszámolást is kellett továbbítaniuk felénk. Ennek segítségével egyrészt rendszerezni, feldolgozni is könnyebben tudták a találkozó eredményeit, másrészről egy adott program lezárásának gyakorlati oldalával is megismerkedhettek.
A meghívott vendégek többsége nem ismerte korábban „world cafe” módszert, de a műhelytalálkozót követően kivétel nélkül mindenkitől nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az, amit eredetileg terveztünk, hogy a módszerrel kimozdítsuk a helyi szereplőket, teljes mértékben megvalósult. Sőt, Ők maguk is kezdeményezték újabb találkozók megszervezését. Ezzel a módszerrel, rövid idővel azután, hogy elkezdtek beszélgetni egymással a meghívottak, feloldódtak a mindennapokban érzékelhető, életkörülményekből, döntési pozíciók eltéréséből eredő gátlások, fenntartások, a meghívottak jelenlétét az egyenrangúság övezte. Mindennek kistelepülésen hatalmas súlya van. Véleményünk szerint ez az áttörés a jövőbeni célokat is kitisztázza, átláthatóbbá teszi minden szereplő részére a kialakult együttműködési felületeken.
A SP események lebonyolítása az adott napokon egységes módszertan szerint történt. A találkozót 1,5 – 2 órás időkeretben, „world cafe” módszerrel valósítottuk meg. Jellemzően ezt az időkeretet a legtöbb találkozón túllépték a meghívottak, átlagosan 3 órát beszélgettek, tartalommal, eredményekkel teli.
A legtöbb SP eseményen az alábbi főbb kérdéskörökről beszélgettek, gondolkodtak közösen a meghívottak, melyíeket szintén a fiatalok által benyújtott belső elszámolásból továbbítunk:
„Négy témát választottunk ki, ami leginkább érinti Zákányszék fiataljait, és amelyekre nem tudunk megoldást találni. Arra gondoltunk, hogy ehhez Zákányszéknek össze kell fognia, és együtt kell keresni rá megoldást. Nagy segítség volt kívülálló nézőpont is, mint például a környező falvak résztvevőinek nézőpontja, akik újabb ötleteket tudtak adni. 1.asztal: Mi volna a megoldás, hogy a középiskolások, egyetemisták itt Zákányszéken találjanak diákmunkát, és a középiskolások önkéntes munkát is itthon végezzék el, ne kelljen nyáron is utazgatniuk.
Az első asztalnál rengeteg használható ötletet jegyzeteltek le. Azt javasolták, hogy intézményvezetőket, vállalkozókat, civil szervezeteket keressünk meg, és hívjuk fel a figyelmüket ezekre a problémákra. Legyen alkalmazva ifjúság segítő, aki még szorosabb kapcsolatban lenne az önkormányzattal, és őt megkereshetnék a fiatalok a felmerülő problémákkal. Javaslatok között volt, hogy mérjék, fel Zákányszéken miből vannak hiánymunkák, hiányszakmák. Pár gazda részt vehetne egy ilyen kezdeményezésben, hogy például nyáron, ha van náluk szabad hely közvetíthetnek diákokat hozzájuk. Lehet akár egy gyárat, vállalatot telepíteni Zákányszékre, ahol nyáron dolgozhatnának a diákok. Volt olyan ötlet, hogy a diákokat jobban vonják bele a pályázatokba. Legyen kihasználva az állam által nyújtott diákmunkák nyáron. A diákok és a gazdák között alakuljon ki egy kommunikáció, például azzal, hogy egyeztessék azt, hogy mikor van szünetük a diákoknak. Nyári táborokban teljesíthetik az önkéntes munkát, vagy akár falunapokon, könyvtárban, nagyobb rendezvényeken.
2.asztal: Mivel tudnánk motiválni a fiatalokat abban, hogy a jövőjüket a településünkön képzeljék el.
Kellene egy nyílt nap, ahol a fiataloknak meg lenne mutatva a mezőgazdaság pozitív oldala, mert a mostani fiatalok nagy része nem akar ezzel foglalkozni. Több szabadidős szórakozást kellene létrehozni, amit inkább választanak hétvégente, minthogy Szegedre bemennek. Pl:. társasjáték estek, filmest, tea est..stb. Jó volna több sportolási lehetőséget biztosítani. Több üzlethelyiséget is ki lehetne alakítani. Legfontosabb gondolat, hogy fecskeházakat lehetne létrehozni, ami támogatná a fiatal családok itt maradását abban, hogy fiatalbarát árai volnának. A távmunka programot ki lehetne szélesíteni. A helyi fiatalok kaphatnának kedvezményesen földeket, ami arra buzdítaná őket, hogy válasszák a falujukat. A médiában is jobban lehetne népszerűsíteni Zákányszék értékeit, amivel csábítóbbá lehetne tenni. Fiúknak lehetne nyújtani több gépkezelési munkalehetőséget, ismerkedjenek meg a hiányszakmákkal.
3.asztal: Milyen újfajta programokat lehetne szervezni Zákányszéken, amit inkább választanának hétvégén a fiatalok, és nem mennének be helyette Szegedre.
A tanácsok között volt, hogy legyen a művelődési házban több program, és hogy minden hónapban legyen egy jellegzetes ünnep megünnepelve. Legyen nagyon hangsúly a világnapokra. Érdekes példák lettek felemlítve, többek között, hogy legyen 24 órás foci, vagy telefonmentes est. A homokhátság szoros barátság kialakítása, megtartása érdekében lehetne „falvak csatája”, vagy homokháti derbi különböző vetélkedős feladatokkal fűszerezve. Ha az idő engedi akár tábortüzes estéket is lehetne szervezni. Zákányszéken is ki lehetne alakítani egy konditermet, és ezért sem Szegedre vagy Mórahalomra mennének be a fiatalok. Olyan érdekes programokat ajánlottak, mint a ping-pongozás, vagy táncház. Nyáron lehetne szabadtéri programokat szervezni, mint a bográcsozás, vagy grill partyk, batyus bulik. Autós mozival is lehetne Zákányszéket érdekessé tenni.
4.asztal: Hogyan lehetne vonzóbbá tenni a fiatalok számára a Zákányszéki Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatot, ki mivel tudna hozzájárulni a közös sikerekhez
A javaslatok között volt, hogy legyen fix helye az ifjúsági önkormányzatnak. Legyen kapcsolattartás a fiatalokkal, hogy ők mit is akarnak, milyen programokat szeretnének. El kellene hívni fiatalokat egy ismerkedős estre, és aki vállalkozó szellemű be lennének vonva programszervezésbe. Az általános iskolával dolgozhatna együtt az ifjúsági önkormányzat, felvehetné a kapcsolatot a diákönkormányzattal is. Online felület kialakítása és benne való aktív részvétel. Valami olyan új sportot reklámozhatna az ifjúsági önkormányzat, ami felkeltené a fiatalok érdeklődését. Lehetne ifjúsági híreket készíteni, hogy mindig minden új információhoz juthatnának a helyiek.” (Zákányszék)
„Témák: 1. Fiatalok ösztönzése a helyi közéletben való aktív részvételre., 2. Közösségi életet érintő fejlesztési igények, lehetőségek., 3. Helyi civil társadalom részvétele a döntési folyamatokban., Tapasztalataim alapján a fiatalokat érintő kérdések megoldásába kevésbé vonják be a döntéshozók az érintetteket, a fiatalokat. A napi gondokkal küszködő önkormányzatok közül kevesen vállalkoznak igazi stratégiai tervezésre, ifjúsági koncepció kidolgozására. Másrészt a fiatalok egyre kevésbé vállalnak önkéntes tevékenységet, kevésbé motiváltak a közügyek iránt, de saját életükben fontos eseményeket sem tudnak mindig sikeresen képviselni. Nem ismerik lehetőségeiket, hogyan fogalmazzák meg igényeiket, hogyan valósítsanak meg különböző programokat. A 3 téma gyökereiben összefügg, minden csoport beszélgetésében hasonló kulcsszavak hangzottak el. A jelenlévők szívesen megosztották tapasztalataikat, jó gyakorlataikat.” (Füle)
„Témák: 1. Hogyan lehetne Földeák kulturális és közösségi életét aktívabbá tenni, mi az, ami esetleg hiányzik?; 2. Mit, hogyan és kinek lehetne fejleszteni, hogy a település komfort jobb legyen? (helyi értékek, infrastruktúra, faluszépítés, környezetvédelem); 3. Miért szeretek itt élni, miért jó itt élni?; 4. Mit tehetünk, hogy a fiatalok munkanélküliség-kezelését és lakáshelyzetét helyi szinten javítsuk, hogy a fiatalokat helyben tartsuk? Miért ezek? – átfogó témák, melyek a települést egészében érintették. A legnehezebb a lakás-munkahely, hiszen ez sok szempontból kívül esik a helyi lehetőségeken, magasabb szintű kérdés.” (Földeák)
„Az eseményen a meghívottak a fiatalok által megadott témákról mondták el a véleményüket. Fontos témák: vállalkozás és közösségfejlesztés, helyi demokrácia, közművelődés (helyi kulturális rendezvények, könyvtári szolgáltatás stb), környezet és természetvédelem, helyi kezdeményezéssel megvalósuló fejlesztési lehetőségek önerőből.” (Aba)
A témák a helyi igények, több személyes egyeztetés, brainstormingok alapján, helyieket, szakértőket bevonva került kiválasztásra, pontosításra. Érintett témák: Közösségfejlesztés, Szektorok közötti együttműködés, Kommunikáció javítása, Fiatalok vidéken, SWOT analízis, Fennmaradás, fejlődés. Konkrét témák:*Közösségi élet vidéken, Domaszéken. Hogyan lehetne fejleszteni? *Milyen jól működő rendezvények, hagyományok vannak vagy lehetnek egy vidéki településen, illetve Domaszéken? *Hogyan lehetne bevonni a falu életébe a városból ide költöző embereket? *Milyen jellegű együttműködés lehetséges helyi szinten a döntéshozók, a vállalkozók, a civil szervezetek, az egyház, illetve a fiatalok között? *Mi az, ami tovább segítené köztük a kommunikációt? *Milyen lehetőségei vannak egy fiatalnak egy vidéki településen? *Hogyan lehetne motiválni, hogy vidéken képzelje el a jövőjét? (közösség, infrastruktúra, megélhetés, stb.) *Gyűjtsük össze Domaszék erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és azokat a tényezőket, amik veszélyeztetik! *Ötletek, megoldási javaslatok... *Mi kell ahhoz, hogy egy vidéki település fent tudjon maradni, és fejlődni tudjon? (önkormányzati, civil szervezeti, egyházi, vállalkozási szemszög) *Hogyan lehet alvó településből éber település?” (Domaszék)
„Asztalok témái: 1.asztal: Egy pályaválasztás előtt álló fiatalnak miben tudna segíteni a bordányi önkormányzat vagy egy vállalkozó, hogy a számára legmegfelelőbb irányban tudjon elindulni? Jelenleg az ifjúsági önkormányzat szervez pályaorientációs tanácsadásokat középiskolások és általános iskolások részére. 2.asztal: Mivel tudnánk motiválni a fiatalokat abban, hogy a jövőjüket a településünkön képzeljék el és esetleg egy saját vállalkozás indításával képesek legyenek új munkahelyeket teremteni? ( önkormányzati, vállalkozói és civil szervezetek szintjén egyaránt ). 3.asztal: Hogyan tudna az ifjúsági önkormányzat segítséget gyújtani a családoknak pályaválasztás előtt? ( Probléma: A különböző tanácsadásokra egyre kevesebb az érdeklődés, a gyerekek viszonylatában is. A rendezvényeinkre pedig csak egy-két szülő szokott eljönni. Mi lehet ennek a problémája? ). 4.asztal: Hogyan lehetne egy életképes gyakornoki programot elindítani a település életében ami esetleg hozzá tudna járulni a fiatalok elhivatottságának növelésében egy-egy adott szakma iránt. (önkormányzati, vállalkozó, civil szervezetek szintjén ). Ahogyan a kérdésemből is tisztán kiderülhet az asztalok témai elég közel állnak egymáshoz. A témák választásában fontos szerepet játszott ,hogy ifjúsági képviselő vagyok és ezekkel a problémákkal kell szembenéznünk évről évre. Sajnos a fiatalok nem akarnak a településen maradni , nem is tudják merre tanuljanak tovább, és a szülők is egyre kevesebbet foglalkoznak gyermekeik továbbtanulásával. Minden évben próbálunk tanácsadásokat szervezni az önkormányzattal karöltve de sajnos ez nem elég ahhoz ,hogy sikereket érjünk el. Mi és az önkormányzat is úgy gondolja ,hogy hosszú távon megoldást kell találni abban hogy a fiatalok a településen maradjanak és itt alapítsanak vállalkozásokat amik munkahelyek növekedését eredményezné. Ezen dolgozunk most és erre építettük rá a műhelytalálkozót is és ezekre a témákra kerestük a megfelelő válaszokat vagy ötleteket. ) (Bordány)
„1. A külterületi élet vajon egyenlő?: Az a fiatal, aki a peremterületen, egy tanyán él hogyan érzi, a városban lakók elfogadják és nem éri semmilyen diszkrimináció? Ugyan olyan lehetőségei vannak, mint a városban lakó fiatlanak?A település specifikációja a nagy kiterjedésű közigazgatási terület, ebben a kérdésben arról beszélgettek a csoport résztvevői, hogy az a fiatal, aki a peremterületen, vagy esetleg egy tanyán él hogyan érzi, a városban lakók elfogadják és nem éri valamilyen diszkrimináció. Ugyan akkora lehetőséggel indul el, mintha benn a városban lakna, mennyivel jelent nagyobb nehézséget az adott fiatalnak az, hogy például tömegközlekedéshez lehet kötve. A téma megbeszélése hozzájárulhatott a peremre szorulás elleni küzdelemhez, hiszen a résztvevők megismerték egymást és szubkultúrájukat, ezzel növelve bennük az egymásiránti elfogadást.; 2. Menjek vagy maradjak?: A munkanélküliség problémája egyre jobban érinti a fiatal korosztályt. Mit tehet a fiatal annak érdekében, hogy könnyebben tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon? Ennek érdekében pályaválasztását miben, hogyan lehetne segíteni? A városban megtalálja a lehetőségeit? Hogyan, milyen módon tudnák segíteni ezeket a folyamatokat döntéshozók, civilek, vállalkozók, fiatalok? A munkanélküliség problémája egyre jobban érinti a fiatal korosztályt. A település különlegessége, hogy mezővárosi légköre ellenére kis számban az ipar is megtalálható. Melyik útvonalon induljon el fiatal, mit is tanuljon? A városban megtalálja a lehetőségeit? Ha munkát is talál, fejlődni, továbblépni van lehetősége? A szakképzés mennyire figyeli, és hogyan reagál a változó munkaerő-piachoz. A döntés meghozatalnál az ifjúság helyzetét kevésbé hangsúlyosan veszik figyelembe, és kevés a lehetőség arra, hogy az ő álláspontjukat meghallgassák.; 3. A közös létünk: Közösségépítés és generációs különbségek Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhelynek, mint nagyvárosnak több lehetősége van, az integrálási folyamatok megvalósítására, így segítve az itt lakó hátrányos helyzetűek kirekesztésének, illetve a korosztályok közötti szakadékok csökkentését. Az egymás elfogadása, a békességben való együttélés megteremtéséhez nagyon fontos a civil szervezetek, önkéntesek munkájára. Városunkban nagyszámban működnek különböző szerveztek, akiknek munkájuk során ezen folyamatokat segítik elő a rendezvényeik segítségével. Ezek az intézkedések és a sok – sok önkéntes munka tényleg elégendő, vagy éppen akár elő is segíti a kirekesztést a településen?” (Hódmezővásárhely)
„A cseszneki kerekasztalbeszélgetés témáit az asztaltársaság vezetőkkel (tájépítész mérnök, szociális munkás, ovónő) közösen gyűjtöttük össze. I. Témakör: Fiatalok helyben maradása – lehetőségek, igények, problémák II. Témakör: Fiatalok foglalkoztatása – szükségek, igények, lehetőségek munkavállalóként és munkáltatóként; III. Témakör: Fiatalok szerepe a falu életében – döntéshozatalban és a közösségi életben való részvétel. Az alig 560 lelket számláló Csesznek Veszprém megye északi szélén, Győr és Veszprém között félúton. Az országosan ismert várrom , illetve a Bakony erdei rengeteg turistát vonzanak a településre. A lakosság kor összetétele nagyjából a következő arányt mutatja: 25 % 18 év alatti, 50 % 18-65 év közötti, 25 % 65 év feletti. A körjegyzőség által fenntartott óvoda és általános iskola alsó tagozata a szomszédos Bakonyszentkirályon elérhető. Helyben foglalkoztatottak aránya alacsony. A lakosok jellemzően Győrben és Veszprémben dolgoznak, leszámítva néhány helyi vállalkozót. Cseszneken az ingatlanok ára érezhetően magasabb a szomszédos településekhez képest. Annak ellenére, hogy számos ingatlan eladó a faluban, a cseszneki fiatalok bár szeretnének helyben maradni, nem tudják megfizetni ezt a felárt, így elköltöznek a településről. Ugyanakkor egyre többen költöznek a faluba nagyvárosokból. A közösségi élet felpezsdítésére van igény, az aktív civilek különböző programokkal próbálják bevonni a helyieket. Ezen tények alapján próbáltuk úgy összeállítani a témaköröket, hogy a beszélgetések mindenki számára érdekesek és eredményes legyenek a saját érintettség miatt.” (Csesznek)
„Cél a döntéshozó és az ifjúsági egyesületünk közötti jobb kommunikáció kialakítása volt. Ehhez más települések képviseletében is vártunk jó ötleteket. Ligeten vannak passzív fiatalok az ő bevonásuk is kérdésként szerepelt. És a munkahelyteremtés is fontos egy kis településen, kiváncsiak voltunk, mik lehetnek megoldások ebben a kérdésben.” (Liget)
„Algyő jövője szempontjából fontos, hogy egy olyan ifjúsági koncepciót kerüljön kialakításra, amely a következő évekre rövid és hosszú távú terveket is tartalmaz az ifjúsággal kapcsolatban. Mindezt több oldalról kell megközelítenünk, ezért az önkormányzati vezetők, intézményvezetők, civil szervezetek vezetői, vállalkozások vezetői mellett a fiatalokat is be kell vonnunk a koncepció kialakításában. A találkozó témakörei az ifjúsági stratégia alapjait teremtik meg. Jelenleg a legfontosabb, hogy első körben felmérjük a problémákat és megoldási javaslatokat állítsunk össze. Fontos, hogy a fiatalok igényeit, érdeklődési köreit és problémáit szem előtt tartsuk. A legfontosabb témakörök: foglalkoztatás, oktatás, szabadidős programok, illetve a fiatalok közösségi tevékenységekbe való bevonása. A Strukturált Párbeszéd lehetőséget ad arra, hogy a vezetők és a fiatalok ezekben a témakörökben eszmecserét folytassanak, közös megoldásokat találjanak.” (Algyő)
„A választott témáim azon a problémafelvetésen alapulnak, hogy sajnos a legtöbb helyi fiatal semmilyen helyi baráti közösséghez sem tartozik, az osztálytársaikon kívül kevés emberrel tartják a kapcsolatot. Nem motiváltak arra, hogy közösségi tevékenységet végezzenek, nincsenek saját ötleteik, és nincsenek is hozzászokva ahhoz, hogy van valaki, aki ösztönzi őket, nyitott az ötleteikre. A közösségfejlesztést abban látom, hogy legyen egy olyan közösségi tér, amit a magukénak éreznek, saját maguk szervezhetnek oda programokat. Két ilyen tér van Szankon, a Művelődési Ház, ahol már egy ifjúsági klub is működik, illetve a Sportegyesület és a hozzá tartozó sportpálya. Tehát a beszélgetéseken ezek fejlesztésére tértünk ki.” (Szank)
„A fiatalok már általános iskolás korukban egyre inkább egy másik környező település alapfokú intézményébe kerülnek, majd ezt folytatja a középiskolások Ceglédre, Szolnokra, vagy más nagyobb településbe bejárása. Mint helyi fiatal tapasztaljuk, hogy a kifejezetten a fiatalok számára szánt programok száma szűkös, és szórakozási lehetőség sincs számukra helyben. A helyi fiatalok identitás tudat és saját közösség nélkül tengetik napjaikat. Már pedig úgy gondoljuk, hogy ezek is az alapjai az egészséges értékrenddel bíró személynek, a helyi erős közösségé pedig a megelégedett és színvonalas életet élő emberek, egyének. Jászkarajenőn is érvényesül az elöregedő falvak tendenciája és a helyi lakók közömbössége is igen erőteljes. Az elöregedést, fiatalok helyben maradását szerettük volna fokozni és erre egy olyan programot, megoldást kerestünk, ami ezt elősegíti. A falvunkat ezenkívül szeretnénk színvonalasabbá és sokszínűbbé tenni a fiatalok szemszögéből is. Mint helyi fiatal tapasztaljuk, hogy a kifejezetten a fiatalok számára szánt programok száma szűkös, és szórakozási lehetőség sincs számukra helyben. A helyi közösség nagyon erősen be tudja folyásolni az emberek letelepédésének irányát. Ha egy helyhez már kötik a barátok, család, közössége, nehezen fog elköltözni egy városba, ezért is látunk a helyi közösség kovácsolásban még egy támpontot a fiatalok helyben maradásához. Ez már egy plusz lenne, miután a foglalkoztatásuk biztosított helyileg. A témáink tehát a foglalkoztatáshoz és a közösségi élet kialakításához kapcsolódtak a fiatalok szemszögéből. A strukturál párbeszéd témái a következők voltak: 1. Helyi fiatalok helyben alkalmazása a kötelező iskolai szakmai gyakorlat idejére. Ez kapcsolódik a fiatalok elvándorlásának mérsékléséhez, hiszen ha bevállt mint munkaerő, akkor később állandó dolgozóvá is vállhat a cégnél, vállalkozásnál. 2. Közösségi tér létrehozása a fiataloknak. Ez azért fontos, mert Jászkarajenőn nem műküdik erre alkalmas hely, és a fiataloknak sincs közösségi élete.” (Jászkarajenő)
„A témaválasztás a fiatalok passzív viselkedésük és nem kötödésük egymáshoz. A témák a következők voltak: - Fiatalokat érintő helyi problémák feltárása, javaslat a megoldásra (helyi kötödésük erősítése). Ennél a témánál kíváncsiak voltunk a közösség problémáira, a problémák javaslataira, milyennek látnak egy ideális közösséget, milyen a szektorok közötti együtt működés, közösségek közti kommunikációs hibák. - Fiatalok ösztönzése a helyi közéletben való részvételre. A következő kérdés fontossága, hogy mi kellene ahhoz, milyen igényeik vannak, amelyek kielégítenék a fiatal korosztály szükségleteit. -A közösségi életet érintő fejlesztési igénye, különös tekintettel a fiatalokat foglalkoztató kezdeményezésekre. Itt pedig a leendő fejlesztési igényekre voltunk kíváncsiak. Mint például a fiatalok szabadidős szokásai, kulturális, művelődési, szórakozási, fizikai, lelki és szellemi reakciós lehetőségek. Javaslatok és ajánlatok a fiatalok közösségi életére vonatkozóan.” (Úrhida)