XIII. Hagyományos Mihály napi lovas- és pásztortalálkozó

Anonymous
Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek

A rendezvény gyökereit a Fornapusztán (egykori Fornaszentmiklós) tartott Miklós-napi vásár, később gulyásbál, és Csákváron a Szent Mihálykor tartott rendezvények jelentik. (Fornapuszta egyébként 5 km-re van Csákvártól).
Csákvár területén mindig is igen elterjedt volt az állattartás. Ezt jelzi az is, hogy a település római katolikus védőszentje Szent Mihály, amelynek napja, a gazdasági év őszi fordulója, így számos fontos pásztorkodással, gazdálkodással kapcsolatos szokás és hiedelem kapcsolódik hozzá. A hagyományok szerint egyes helyeken ekkorra esett a Szent Györgytől - Szent Mihály napjáig tartó legeltetés tradicionális befejező napja. A csákvári Esterházy-uradalom pásztorait azonban más kötelezettség terhelte, a ridegen tartott gulyát az első hóig kellett a legelőn tartaniuk.
Évről évre egyre nagyobb rendezvénnyé növi ki magát a csákvári Lovas- és Pásztortalálkozó. A hatalmas, Csákvár alatti rét egy részét (Csikó-akol), minden év októberének első a hétvégéjén több száz autó, ember és ló foglalja el.
A szervezők minden korosztály igényeit próbálják kielégíteni és a programpalettát kiszélesíteni így: fogathajtás, pónifogat-, népi fogat-, kettes fogat- és vadászhajtás. A több helyszínen egyszerre zajló mutatványok egy része két régi szakmához, a gulyásokhoz, csikósokhoz köthető.  A gulyásbemutatón pányvavetés, lasszózás és karikásostorozás sajátíthatták el, de ugyanitt kapott helyet a lovas ügyességi verseny, a csikósbemutató, az impozáns lovas vágta és a nap fénypontja, a szilaj gulya (szürke marha) beterelése.
A gyerekek szórakoztatására: fa körhinta, lepényevő verseny és bojtár totó szolgált. Akinek kedve volt, a gulyásbojtárok ötpróbáján is indulhatott: ez karikásütést, nyúldobást, pányvavetést, bála hömbölgetést, puli csalogatást, fürge kismalac- és kecskegidafogó- versenyt jelentett. Ez utóbbi díja maga a kis jószág.
A mezei programok mellet a Geszner-házban a Vértes Természettudományi kiállítás nézhették meg a kíváncsiak, de több őshonos állatfajt is megtekinthettek. A rendezvény szervezője: a Pro Vértes Nonprofit Zrt., a természeti értékek védelme mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kultúrtörténeti emlékek, néprajzi értékek megőrzésének, népi kismesterségek ápolásának is, és fennmaradásukért komoly erőfeszítéseket tesznek - erről az egész napos programok mellett kirakodó vásár tett tanúbizonyságot.
Magának a rendezvénynek egyik legfőbb célkitűzése, hogy elődeink ételei, szokásai, eszközei és az ezeket bemutató szavak ne csak múzeumokban és szótárakban, hanem a hétköznapi életben is megőrzésre kerüljenek. A rendezvényen a látogatók így nemcsak finom ételeket és szórakozást találhatnak, hanem a valóságban is közelebb kerülhetnek a hagyományos pásztor- és lovas élet csaknem elfeledett mindennapjaival is.
2012-ben rendezték a XIII. ilyen találkozót és a rendezvény látogatottságát jól mutatja, hogy tavaly több mint 3000 látogató volt jelen.
Személyem szerint már több éve kapcsolódom ehhez a rendezvényhez, hiszen a házigazdául szolgáló Pro-Vértes Nonprofit Zrt. működésében más tevékenységekkel, de gyerekkorom óta kapcsolódom. A tavalyi évben egy főzőverseny keretében vettem részt, ahol csapatunk nagy sikert aratott.

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek