Lukácsháza a Nyugat-Dunántúli régióban található Vas megyében. A Kőszegi kistérség harmadik legnépesebb települése, 1055 fővel. A település egybe olvadt mára Gyöngyösfaluval, Gencsapátival és ez által Szombathellyel. A falu a 87-es főúttal párhuzamosan épült ki, a vasúti sín és a Gyöngyös-patak közt. A község Kőszegtől 6 km-re, délre és Szombathelytől 14 km-ra északra települt. A két város erősen befolyásolta Lukácsháza fejlődését. Közúton Budapest 226 km-re található, Bécs 126 km. Tömegközlekedési lehetőségek kihasználtak. A 87. számú főútvonalon autóval, autóbusszal gyorsan elérhetőek a városok. A Kőszeg - Szombathely vasútvonalon két megállóhely is van Lukácsházán, a vonatok félóránként közlekednek. A község tengerszint feletti magassága 242 méter. A területnek magyar viszonylatban különleges az éghajlata, szubalpina. Három éghajlati hatás éri a községet: óceáni, mediterrán és a kontinentális. A falu idősebb emberei ezt pontosan megfigyelték; ha déli (Gyuk) szél fúj, három nap múlva est hoz, és enyhe, mediterrán hatás érződik. Ha északi szél fúj, hideg és száraz, kontinentális hatás tapasztalható. Ha az eső nyugat felől érkezik (Katalukja, óceáni hatás jelentkezik.
A Gyöngyös völgyének kialakulása a jégkorszak utáni időkre nyúlik vissza. A tektonikus erős hatására felgyűrődtek az Eurázsiai-hegylánc vonulatai, így jött létre az Alpok, melynek keleti nyúlványa a Kőszegi-hegység. Szerkezete, kristályos és pala kőzet. A hegyről lerohanó patakok a hegy lábánál törmelékkúpokat hoztak létre. Ezek közül az egyik a Csömötei-domb. A pleisztocén kavicstakarót barna erdő talaj borítja. A Csömötei-domb és a Kazár-patak törmelékháta között terül el a Gyöngyös síksága nyers öntéstalajjal, melyet az Ősgyöngyös töltött fel. A szél építőmunkája is felfedezhető. A jégkorszak után a nagyszélviharok Ázsia pusztáiról homokot hordtak és raktak le helyenként. Így keletkezett a Seper-dombon található homokbánya. A múlt század elejéről származó okiratok a községtől keletre hatalmas tölgyfaerdőkről és nyíresekről számolnak be. A nyugatra lévő dombokat pedig szelídgesztenye erdők borították. Több cserjét (fekete áfonya) és lágyszárút (csarab, gyöngyperje) a többszöri erdőirtás kipusztított. Azonban a réteken ma is szemet gyönyörködtető a réti boglárka, a réti százszorszép, a vajszínű ördögszem, a török szegfű és az apró virágú harangvirág.
A Gyöngyös-patak többször rakoncátlankodott és kilépett a medréből. Ilyenkor tengerré változik a Gyöngyös síkság. 1965-ben egy nagy árvíz után szabályozták a medrét és védőgátakat építettek. A Gyöngyös síkságának erdőtlen területe nagyon alkalmas volt a történelem folyamán különböző hadi felvonulásokra. Jellasics seregei is erre vonultak. Ilyenkor az állatokat felmenekítették a hegyekbe.
Környezetei potenciáljai közül kielmelkedő a csömötei hegy, mely szőlőtermesztéshez remek adottásgokkal rendelkezik, illetve a Gyöngyös-patak síkságának virágos rétei kiváló legelők. A Gyöngyös felső szakaszán pisztrángos tanösvény van kialakítva. A 2010-ben elkészült 16 ha állandó vízfelületű víztározó, pedig új lehetőségeket rejt magában. A terület vadállománya viszonylag gazdag.
A lakosság lélekszáma évről-évre emelkedik, ez a tendencia több évszázada megfigyelhető. Ennek oka a kedvező fekvés, a kiváló közlekedési feltételek, a fejlett infrastruktúra és a helyi munkalehetőség. A községben több a munkahelyek száma, mint amennyi az aktív munkaképes korú lakos. A munkanélküliség minimális. A lakosság jelentős része helyben, illetve a közeli két városban: Kőszegen és Szombathelyen dolgozik. Sőt a más térségekből bejárók száma magas. Köszönhető ez az ide települt iparnak. Lukácsháza községet magyar nyelvű lakosság lakja. Nemcsak nyelvileg, hanem vallásilag is egységes. Zöme (82,0%) római katolikus vallású. A lakosság korösszetétele kedvező, a helyi óvodában a gyermekek létszáma folyamatosan nő. Köszönhető ez az újonnan betelepült fiatal családoknak is. Több új utca is nyílt az elmúlt években, illetve jelenleg is építenek egy új utcán Nagycsömötében.
Lukácsháza földrajzi adottságai már a korai történelmi időkben is vonzották az embereket. A község területén már az i. e. 5000 körüli időben is éltek emberek, a Gyöngyös-patak völgyében a dunántúli vonaldíszes kerámia (kultúra) népének emlékeit találták meg, később a lengyeli kultúra népe élt ezen a vidéken. Nyomokat hagytak a vaskorban kelták a község határában lévő Seper-dombon. A kelta kort kutatók szerint a velemi Szent-Viden felépített kelta központ körül több előretolt őrhelyet létesítettek. Ilyen lehetett ez is. Innen füst,- fényjelekkel kommunikáltak. A Seper-dombról ma is jól látható a Szent-Vid. ( A Spere nevet a volt tulajdonosról, pösei nemesről kapta).
A római birodalom terjeszkedése ezt a területet is elérte. A római kultúra hatása Lukácsházára is hatott. A szájhagyomány szerint a Csömötei-dombokat a Pogányival együtt szőlőtermesztésre használták a rómaiak. Ebből a korból több cserép törmelék, pénzérme és útmaradvány is fennmaradt. Lukácsháza határában húzódott a Savariat (Szombathely) és Scarbantiát (Sopron) összekötő, híres Borostyánkő út egy szakasza. A tragikus év K.u. 455, a nagy földrengés éve, amely nem csak Savariát, hanem a környéket is megrázta, épületeit elpusztította. A rómaiakat a gótok, őket a longobárdok és az avarok követték.
Dr. Kiss Gábor, a Savaria Múzeum régésze 1985-ben 92 avar kori sírt tárt fel, közöttük a híres lukácsházi avar lovassírt. A leletek ma is megtalálhatóak a Savaria Múzeumban, Szombathelyen.
K.e 895-96 körül elkezdődött a honfoglalás. Az ország nyugati szélében Árpád vezér és közvetlen csapatai gyönyörködhettek. A honalapítás után Szent István királyunk végképp letelepíti a magyarokat, akik az itt élő szlávokkal, avarokkal békességben élnek. Első lépésként megerősíti a nyugati határvonalakat. Ennek keretében épült a kőszegi vár is, melynek egyik várbirtoki uradalma volt a lukácsházi terület. Ebben az időben a hűségért adományozták a nemesi rangot, így került Güns (ma Kőszeg) a királyi vár és a hozzá tartozó 15 uradalom a Kőszegi-család tulajdonába. A Árpád-korban gyakori jelenség volt, hogy egy-egy település a nevét a földesurától kapta, vagy fordítva a földesúr felvette a település nevét. Felső-Lukácsháza, mindig a mindenkori kőszegi várúr birtoka; Nagycsömöte és Kiscsömöte pedig különböző kisnemesek tulajdona.
A három különálló és külön fejlődő község a történelem során egyesül: Kiscsömöte – Lukácsházával –Lukácsháza néven 1936. január 1-én, Lukácsháza Nagycsömötével –Lukácsháza néven 1950. szeptember 6-án.
Nagycsömötét már 1283-ban említi IV. László király oklevele "Poss. Chemetey" alakban. Nagycsömöte a mai község déli részét képezi, melyet északon a Kiscsömötei árok választott el a szomszédos Kiscsömötétől. 1559-ben "Chemethe", 1570-ben"Chyeömeothey", 1850-ban "Nagychemete" néven szerepel az írott forrásokban. 1433-ban Luxemburgi Zsigmond a birtokot a Gordovai családnak adományozta. A 15. században lesz birtokos a faluban a Csömötei család is, mely 1549-ben már 10 portát bírt a községben.1565-ben egy bíró, 22 jobbágy és 5 zsellér és 5 ház volt a birtokukban. A 16. századtól egyre több nemesi család települt le a faluban, így a birtokok is egyre jobban elaprózódtak. Ekkor kerül a falu középső része a Nádasdy család birtokába. A gazdag nemeseken kívül több kisnemes is élt Nagycsömötén. Az 1707-es kimutatás hat taxás nemest is felsorol a községben. A község házai három nemesi központ, a Thulok, a Nádasdy és a Szluha családok udvarházai köré települtek. A községben először Nádasdy József vezette be az urbárium intézményét 1787-ben. Az 1857-es kataszteri felmérés szerint a községben 67 ház állt. 1910-ben 474 volt a lakosok száma, akik 80 házban éltek. A községi iskola 1936-ban épült. 1940-ben lebontották a régi fa haraglábat és a régi zsuppos tűzoltóházat új cseréptetős haranglábabbá és kétállásos tűzoltószertárrá építették át, mely ma is falukép meghatározó része.
Kiscsömöte a mai községnek a Kiscsömötei árok és az Östör-árok közötti része először1583-ban szerepel egy adásvételi szerződésben "Kys Chemethey" alakban. 1598-ban Batthyány Ferenc vásárolja meg, majd 1710-ben cserével a Nádasdy család birtokába kerül.1733-ban a Nádadyak bíróházat és 11 jobbágyházat építenek itt fel, melyet saját jobbágyaikkal népesítenek be. 1740-ben a jobbágyok úrbéresek lettek és lékai uradalomnak tartoztak kilencedet és dézsmát fizetni. 1780-ban Kiscsömötét 66 katolikus jobbágy lakta.1769-ben Nádasdy Mihály a postaút mellé csárdát építtetett, melyet a gróftól később a bérlő Östör család vásárolt meg. Az 1857-es kataszteri felmérés szerint 13 család élt a településen. A község haranglába 1867-ben épült. Önkéntes Tűzoltó Egyesülete 1929-ben alakult.
Lukácsháza neve először 1412-ben bukkan fel Zsigmond király adomány levelében, melyben a Csoóiak itteni birtokát Garai Miklósnak adja. Neve a Lukács személynévből származik és valószínűleg első birtokosára utal.
|
A történelem viharai nem kímélték ezt a területet sem. 1532-ben 80.000 török had Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezér vezetésével Bécs elfoglalására indult. Csakhogy Jurisics Miklós a kőszegi várkapitány és Kőszeg hős védői megállásra és visszafordulásra kényszerítette őket. A délről érkező hadak zöme Lukácsháza térségében vonult át, és készült az ostromra. Hogy a várvédők közt mennyi lukácsházi várjobbágy lehetett nem lehet tudni. A török hadat élelmezni kellett, rengeteg szarvasmarhát, szénát, takarmányt rekviráltak a törökök az itt élő lakosságtól. Kőszeg győzelmével végződött a csata. A győzelem után 1537. október 26-n a király Kőszeg várát és városát, valamint a kőszegi uradalmakat Jurisics Miklósnak és utódainak adományozta. így Lukácsháza is Jurisics tulajdonába került.
|
Néhány évtized múlva ismét hadak felvonulási területévé vált Lukácsháza térsége. II. Rákóczi Ferenc kurucai vonultak több esetben a császáriak által megszállt Kőszeg felszabadítására. Béri-Balogh Ádám és Bezerédi Imre vezetésével Lukácsházán keresztül 1705-ben, 1708-ban mentek Heister ellen. Majd Napóleon, a híres francia hadvezér is végigvonult seregeivel a vidéken, mikor a győri csatára készült.
A következő fontosabb esemény a közág életében 1848-49-es szabadságharc. Jellasics Pákozdi veresége után, a horvát csapatok Bécs irányába, majd Kőszegen át dél felé vonultak vissza. Haynau megtorlása itt is érződött. Sokukat robotra, botra vagy a kufsteini börtönre ítéltek. A szabadságharc pozitív eredménye a falvaink szempontjából a jobbágyfelszabadítás volt.
1740-ben Mária Terézia államosítja a postát és felújítja a posta utakat. 1781-ben újraépítették a 3-as számú postautat is. 1927-ben a Magyar Királyi Posta Lukácsházán is létesített egy postai ügynökséget. 1997-ben a 1992-es posta törvény értelmében új Posta épül Kiscsömötében.
A Kőszeg –Szombathely vasútvonal építése 1883-ban egy lukácsházi vasút megállót eredményezett. Lukácsháza életében fontos, meghatározó szerepet játszott a vasút építése. Központi szerephez jutott a környező falvak között, munkalehetőségeket, bejárási lehetőségeket nyújtott a két város üzemeibe, hivatalaiba. Az állomástól nem messze, lévő betyárcsárda (Postakocsi fogadó) egy modern, ízléses beszálló vendéglővé épült át. A vonattal sok kőszegi és szombathelyi vendég utazott ki egy-egy rántott csirkére. A második világháborúban felrobbantják, felszántják a vasutat. Majd újra építik. 1946-ban újra megindul a vonatközlekedés. Immár két megállója lesz Lukácsházának.
Az 1919-es Tanácsköztársaság idejét Lukácsháza viszonylag nyugodtan élte át. Egyetlen nagyobb esemény, amikor a Páncélvonat Lukácsházán átrobog Kőszegre, hogy az ott folyó csatározásokba beavatkozzon. Ekkor tájt új pénzt bocsátottak ki, amit a nép – a színe miatt – fehér pénznek nevezett. A lakosság nehezen akarta elfogadni ezt a papírpénzt és visszatartotta a fémpénzt, a krajcárt, ezért külön parancsban szólították fel a megye egész lakosságát a papírpénz elfogadására. A Tanácsköztársaság „emlékére” 1971. január 4-én egy páncélvonat tartózkodott a lukácsházi vasútállomáson.
1940-ben megjelent az első traktor Lukácsházán. 1946-ban megalakult a földosztó bizottság. 1960. január 18-án megindult a faluban az általános, kényszerítő belépéses téeszszervezés. 1965 a már említett árvíz ideje.
A község jelentős ipari üzeme a 1994-95-ben épült, svájci Schott - Forma Vitrum Kft. Ampullagyára, amely közel 400 főnek ad munkaalkalmat. További munkalehetőséget biztosít a Humantrade Kft. nagykereskedelmi gyógyszerraktára, mely kb. 20 embernek ad munkavállalási lehetőséget. A településen egy nagy kiterjedésű gyártelep komplexum is található. Korábban kábel üzemként funkcionált, később olasz befektető textilfestődét üzemeltetett. Jelenleg egy logisztikai cég működik egyik részén, de több üres raktár épület várja a befektetni vágyó vállalkozókat. Ezen kívül több kisebb vállalkozó bontogatja szárnyait a településen. Agrárjellegű és turisztikai vállalkozások csekély mennyiségben, de jelen vannak a községben. Falusi turizmussal 2 család foglalkozik a településen.
1997 elkészült a település teljes körű kommunális ellátottsága. Ebben az évben avathatta fel a plébános, a polgármester és a megyei közgyűlés elnöke Lukácsháza címerét és zászlaját is.
A vágással kettéosztott, hegyben végződő tárcsapajzs felső kék mezőjében szembenéző, szárnyas, glóriás aranyökör. A zöld színű pajzstalpat háromhullámú ezüstcsík osztja vízszintesen ketté.
A címerpajzs fő alakja a glóriás, szárnyas aranyökör Szt. Lukács evangélista attribútuma, jelképe. Az áldozati állat a megváltó Jézus Krisztus áldozattá válását szimbolizálja. Értelmezhető a jólét, a gazdagság, a bőség, a felemelkedés-fejlődés szimbólumaként.
A zöld pajzs, melyen a címerállat áll, a települések mezőgazdasági jellegére, múltjára utal.
Az ezüstcsík a Gyöngyös-patakot, a 3 hullám az egykori 3 települést (Lukácsházát, Kis- és Nagycsömötét) jelképezi, melyeket a Gyöngyös összeköt, egybefűz.
1998-ban felújítják a művelődési otthon mögötti területet. A parkban ekkor kap helyet dr. Tolnay Sándor emlékszobra. Majd az évek folyamán, az aradi vértanúra emlékezve egy díszes kopjafát szentelnek fel, és egy milleneumi emlékművel is gazdagodik a falu.
A körjegyzőség székhelye a településen van, ezáltal a közügyek gördülékenynek mondható. Lukácsháza ma már a magyar átlagnál fejlettebb falu. Kiépült a vezetékes vízhálózat, a szennyvízcsatorna, a község csapadékvíz elvezető árokrendszere, a földgázvezeték és telefon. 1982 óta bekapcsolódott a település a szervezett hulladékgyűjtésbe, melyet a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. végez. Központi televízióantenna és helyi falutévé is működik Lukácsházán, melynek székhelye a körjegyzőség épületében található. A község önkormányzati kezelésben lévő valamennyi útja és járdája aszfalt burkolatú. A 87-es számú főút mellett 462 folyóméter járda épült, így a főút teljes hossza gyalogközlekedéstől tehermentesített. Ez a helyi iparnak is köszönhető, hiszen az Önkormányzat jelentős iparűzési adóbevétele teszi lehetővé a fejlesztéseket.
Lukácsháza nemcsak gazdasági, hanem igazgatási és kulturális központ is. Székhelye az 5 településből álló Körjegyzőségnek, melyhez még Gyöngyösfalu, Kőszegpaty, Nemescsó és Pusztacsó tartozik. Az építésigazgatási feladatokat 10 településre kiterjedően látja el a hivatal.
Óvodát, 8 osztályos általános iskolát, gyermek- és felnőtt háziorvosi szolgálatot a Körjegyzőséghez tartozó 5 település közösen működtet. Lukácsházán van a 80 fős óvoda és az 1994-ben teljesen önerőből épült egészségház. 1996-ban gyógyszertár is nyílt az épületben, melyet egy kőszegi patika fiókpatikaként működtet. A településen egy darab körzeti orvos rendel. A településen a Művelődési ház nem csak különböző rendezvénynek ad helyet, de a helyi könyvtár és e-magyarország pont is itt található. A fiatalok nagy kedvel látogatják a parkosított épületet.
Élénk a sportélet is a faluban. A labdarúgó csapat a megyei második osztályban szerepel. A községi sakkbajnokság, az utcák közötti falunapi kispályás focibajnokság évente megrendezésre kerül. Ezen kívül a Lukácsházai Sport Egyesületnek a Lovas szakosztálya immár negyedik éve rendezi meg az országos akadályhajtó versenyt, kettes fogatok részére. Az esemény rendszerint nagy látogatottságú.
A településen 7 aktív egyesület működik. A Borbarát Hölgyek Egyesület, Etka-jóga Egyesület, Lukácsházi Paintball Egyesület, Polgárőr Egyesület, illetve a Lukácsházi Sport Egyesület. Az UTIRO Leader Egyesület meghatározza a helyi vidékstratégiát, ami nagyban hozzájárul a település további fejesítéseihez.
A településen több szakrális épület is található.
Idéntől a csömötei hegyre felújított aszfaltos út vezet fel. A hegyen a vezetékes víz és a villany szintén kiépült. 2010-ben fából épült kiáltót adtak át, a közösségi hegy pincénél. A hegyre vezető úton Bio tájház működik, kis halastóval és legelő állatokkal. A falu közigazgatási határában 2010-ben épült víztározó nem csak a falu gazdasági életére lesz nagy hatással, de erősen befolyásolja a településrendezési tervet is.
Az Utiro Leader Egyesület projektjei részben már megvalósultak. Az „Út kalandról, kalandra” nevű projekt egy olyan tematikus túraútvonalat kínál a vendégeknek, amely Gyöngyösfalu, Lukácsházán, Horvátzsidányon át Bükre vezet. A Lovas-, bakancsos-, mountain bike úthálózat fejlesztésének keretében 2009. július végén 120 km hosszan eddig nem jelzett mountain bike, lovas, lovas kocsis és bakancsos turizmusra alkalmas túraútvonalat jelölt ki a kőszegi és a csepregi kistérség területén az egyesület.
A kijelölésre került útvonalhálózat a települések külterületi közúthálózatán halad, melyek jó minőségű és az év valamennyi évszakában használható erdei és földutak.
Mivel a településen egy szállást biztosító fogadó és egy vendégház van, ezért a turizmus kiaknázatlan. A hegyen megnövekvő forgalom és az már említett új létesítmények, mind új lehetőségeket nyújtanak.
Forrás:
www.lukacshaza.hu
www.biotajhaz.hu
www.nemzetijelkepek.hu
Gulner László: Lukácsháza évszázadai (1999) c. könyv
Magyarország Vármegyéi és Városai (1898) c. könyv
Saját kutatások
