Kis településem Tolna megye délnyugati részén, a Kapos folyó völgyében fekszik, Dombóvártól 18 - Hőgyésztől 15 km-re, a 6532 számú út mentén található. Kurdot a Kapos folyó, mely nálunk északi irányba folyik, két részre osztja. Nagyobb része a folyó bal oldalán helyezkedik el, kisebb része a folyó jobb oldalát övező szőlőhegy aljára épült. Kurd és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában bronzkori eredetű edények nyomait tárták fel, a nevét valószínűleg, a honfoglalás után itt letelepedő katonai kísérőnépektől kapta, ők alapították a falut. Településünk legrégebbi épülete, a Római katolikus templom, mely 1765-ben épült. A szép Kapos-völgyi természeti környezetet kiegészíti, hogy a községünkben minden infrastruktúra kiépült, általános iskola és óvoda működik, a lakosság száma 1282 fő. A település lakói, a civil szervezetek, vállalkozók és a nemzetiségi önkormányzatok közösen igyekeznek szervezni a falu közéletét, ápolják a hagyományokat, és újakat teremtenek. A környező jó minőségű termőtalajok kedveznek a mező és erdőgazdálkodáshoz, s néhányan kitartóan ragaszkodnak a szőlőhegyi birtokaikhoz, ahol jó minőségű borok „teremnek”.
Kurd legtöbb évente megrendezett programját az iskolához köthetjük. Ilyenek például a vas és papírgyűjtés, iskolás farsangi, alapítványi bál és a kulturális napok. Az iskolás programokon kívül még a kisebbségi önkormányzat és a tűzoltóság a legjelentősebb szervezője a falubelieket összehozó programoknak.
Vas és papírgyűjtés:
Minden évben elmaradhatatlanul megrendezésre kerülő és a sok diákot és szülőt megmozgató esemény az évente kétszeri megrendezésű papír és vasgyűjtés. Kétség kívül az egész falut érinti, amikor a gyerekek tavasszal és ősszel körbejárnak és minden házhoz becsengetnek, mivel a vas utáni bevétel a diákönkormányzathoz míg a papír után kapott pénz az osztályokhoz kerül. Sok háztartás év közben figyel arra, hogy a hulladék papírt és a használhatatlanná vált fém tárgyakat bármilyen kevés is legyen, félre rakja a legközelebbi gyűjtés idejéig, hogy utána a kisiskolások az intézményük udvarára összehordhassák.
Alapítványi bál:
Két helybeli vállalkozó, köztük édesapám 13 éve megalapították az Iskoláért és Gyermekekért Alapítványt aminek a bálon résztvevők hozzájárulásai szolgáltatják az alap tőkéjét. A tél végén megrendezésre kerülő eseményen összegyűlt pénzből az általános iskolások kirándulásit, sporteszközeit és egyéb felszereléseit támogatják.
Kulturális napok:
Az általános iskola diákjai a tanév során folyamatosan készülnek egy színdarabbal vagy énekkel, hogy tavasszal bemutathassák produkciójukat szüleiknek és az érdeklődőknek. A programot az iskola finanszírozza, ételt, italt a szülők biztosítanak.
Kétség kívül a faluban a legtöbb fiatalt összefogó szervezet az Önkéntes Tűzoltóság. A falu fiatalabb korosztályának nagy része aktívan részt vesz a tűzoltóság által szervezett feladatokban és programokban egyaránt. Időt és energiát nem sajnálva a tűzoltók minden évben rengeteget segítenek a rászorulóknak, falu karácsony és májusfát állítanak, homokzsákokat hordanak és a szerencsére ritka tűzesetekben segítenek be a hivatásos tűzoltóknak. Rendszeresen rendeznek tűzoltó vacsorát a támogatóknak és tagoknak, ahol a parancsnok összefoglalja az év eseményit és köszönetet mond a hozzájárulásokért.
Diák tűzoltó verseny:
Minden év tavaszán megrendezésre kerül a környékbeli önkéntes tűzoltósággal rendelkező vagy csak a témában érdeklődő mintegy 10 iskola részvételével a verseny. A versenyben főképp a kis iskolások vehetnek részt és az őket kísérő önkéntes tűzoltók vagy tanárok. A programot a Megyei Tűzoltóság támogatásával rendezik meg rendszeresen.
Kisebbség:
Településünkön még új keletű a kisebbségi szervezetek tevékenysége. Az utóbbi években megrendezésre került a roma és a német kisebbség által több kirándulás, vacsora ás bál is.
A kirándulások a tagok hozzájárulásából és pályázati pénzekből valósulhatnak meg.
Bálok:
Nem minden évben de rendszeresnek mondható programoknak mondható programoknak tekinthetjük például az Asszonybált. Itt a falubeli hölgyek szórakozhatnak egy estét férjeik nélkül. A Mikulás bál és a Búcsú bál egyaránt az érkező vendégek fogyasztásából és belépőjéből kerülnek megrendezésre.
Sajnos az utóbbi években főleg a pénzhiány miatt elmaradt programok közé tartozik a nagy hagyományokkal rendelkező Szüreti felvonulás és a nem ritkán 3 napos Lóverseny és Fogathajtás is. A legnagyobb részvételű eseményünk, a Falunap is sajnos a pénzhiány áldozatává vált 2 éve és valószínűleg ez így is marad a közeljövőben.
