Szülőfalum Szegvár életét egész évben tarkítják ünnepségek, rendezvények, fesztiválok. Ezek egyrészt a nyári időszakban, valamint ünnepekkor csoportosulnak. Egy részük annyira sajátos, a falunkra jellemző szokásra alapul, hogy „szegvarikumként” is emlegetjük. Először vegyük sorra a komolyabb embertömeget megmozgató programokat, amelyekből kettő is van a faluban.
Tófesztivál
Az egyik, néhány éve kezdeményezett esemény a Tófesztivál, ami 2007, az első megrendezés óta hagyománnyá nőtte ki magát. Ez a Szegvár központjában található Kórógy-tó partján kitakarított és szintbe hozott fesztiváltéren – ami egyben strandröplabda pálya, táborozó és főzőhely is – kialakított színpad, valamint az évről évre egyre nagyobb számban megjelenő rendezvénysátrak és büféasztalok körül zajlik.
Egynapos rendezvényről van szó, ami a falu apraját-nagyját várja változatos kulturális és sportrendezvényeivel, valamint a környező települések lakói is egyre népesebb csoportokban látogatnak el ide ilyenkor. Délelőtt általában bemutatók, kiállítások, alkotóművészek sátrai fogadják a kíváncsi embereket. Korábban a tó melletti csatornán horgászverseny is zajlott, ez utóbbi az elmúlt két évben elmaradt, helyét teljes egészében a főzőverseny vette át. A délutáni program már a felállított színpadon kerül bemutatásra, itt táncos, zenés, ének- és sportműsorok, bemutatók (kutyás, harcművészetek, sörivó- és vízi bicikli verseny, stb.) váltják egymást az esti fináléig, ami évente változó: volt már tűzzsonglőrködés, tűzijáték, egyik alkalommal apró világító csónakok százait bocsájtották vízre a falu általános iskolásai közül a kiválasztottak. A napot általában zenés műsor, fellépők, diszkó zárja. Természetesen egészen sötétedésig ingyenesen biztosított a vízi biciklizés a tó teljes felületén. Ami a fesztivált még különlegesebbé teszi, hogy próbáljuk felkutatni falunk szülöttjeiből is a tehetségesebb előadókat, énekeseket, akik talentumukkal gazdagítják a programot és Szegvárt.
Szervezését a polgármesteri kabinet munkatársai végzik.
A program finanszírozását teljes egészében az önkormányzat biztosítja, részben pályázati forrásokból , ám egyre több felajánlás érkezik a településen élő és működő nagyobb vállalkozásoktól, szegváriak adakozásából, ez főleg alapanyagokat, zöldséget, húst jelent. Minimális forrást jelent még a fesztiválon standot állító árusok által fizetett bérleti díjakból, illetve az eseményt ellátó helyi vendéglátó ipari egységek által fizetett helypénzből keletkező összeg.
A tófesztivál valóban színesedik és növekszik évente, az emberek is egyre nagyobb lelkesedéssel látogatják, mivel a programok mindig változatosak, és a nyári munkálatok közepén jól esik kikapcsolódni egy szombati napra mindenkinek.
Falunapok – Szegvári ízek fesztiválja
A másik és egyelőre a legnagyobb rendezvény az augusztus 20-i ünneppel összekapcsolt és már évtizedek óta megrendezett Falunap. A rendezvényt a Sportpályán tartják szinte minden évben, olyan hagyományosnak mondható műsorszámokkal, mint az Öregfiúk focimeccs, a karate-, néptánc- és szalontánc bemutató, énekesek fellépése, Ökörsütés, „Arany bogrács” főzőverseny, esti koncertek helyi és országos hírű előadókkal, valamint a már említett Tófesztiválhoz hasonlóan sok színes programmal (kutyabemutató, íjászkodás, futó- és ügyességi versenyek, stb.) Ekkor kerülnek kiosztásra a falunkban meghirdetett versenyek (fotóverseny, utcai kertszépítés) díjai, valamint a Szegvárért sokat tett emberek elismerései is.(Szegvár Díszpolgára, Szegvárért Emlékérem)
Legfontosabb sajátossága a Falunapoknak, hogy ilyenkor általában a testvértelepüléseinkről érkező lengyel és erdélyi magyar vendégeket is fogadunk a községünkbe, a testvértelepülések lakói mellett volt már év, mikor több, mint 10 náció néptáncosai és kísérőik tisztelték meg jelenlétükkel a falunkat. A Falunapok általában több napig tartanak, és valóban a legnagyobb eseménynek számítanak a falunk rendezvény naptárában. Újabban a Szegvári Ízek Fesztiválja címet is megkapta, és egyfajta gasztronómiai hagyományőrzést megcélzandó, a falunkat messze földön híressé tevő „lakodalmas kalács” köré fűzik a programok egy részét.
Rendezését a Polgármesteri Hivatal, az oktatási és sportbizottság – Lukácsné Emike vezetésével, valamint a falu civil szervezetei és azok képviselői közösen végzik.
Pénzügyileg a részt vevő árusok és vendéglátósok befizetett helypénzéből (ez inkább jelképes, mint tetemes összeg), az önkormányzat erre a célra elkülönített céltartalékából, felajánlásokból és pályázati forrásokból van felépítve a rendezvény.
Mint említettem, részt vesz rajta az egész falu, a civil szervezetek tagjai, valamint számtalan más településről és esetenként más országból érkező vendég is.
Civil kezdeményezések
Néptáncgálák
Kis falunkban kevés olyan hosszú múltra visszatekintő közösségi tevékenység van, mint a néptánc. Már nagyapáink korában is működött a faluban néptánckör, aminek szerencsére a történelem viszontagságai sem tudtak véget vetni, így mind a mai napig országos, sőt világhírű táncos csoportunk – Dobbantó néptánc egyesület - van, aminek folyamatos utánpótlása is biztosított a falu apróságai közt (ők a Mini, a Hóvirág, a Gyöngyvirág, és a Toppantó csoportok). Évente részt vesznek minősítő gálákon, amin rendre magas fokozatot szereznek. Az ő általuk adott bemutatók, gálák adják a falu ünnepi eseményeinek legnívósabb részét. Minden évben általában 3 nagyobb gálát tartanak a művelődési házban (mai IKSZT, de a falu köznyelvében még sokáig fog Művházként szerepelni), ami a karácsonyi és a pünkösdi gálák, valamint az idén harmadik alkalommal megrendezett „ Járd ki lábam, járd ki most” néptánc szólóverseny.
A gálát a néptáncosok tanítói, valamint az IKSZT dolgozói és az önkormányzat kulturális bizottságának tagjai szervezik.
A falu lakói minden alkalommal dugig töltik a művház nagytermét és örömmel figyelik a fiataljainkat, ahogy a legszebb hagyományt szívvel lélekkel űzve elevenítik fel az ország régióinak régi életét.
Finanszírozás: A rendezvényekre „támogatói jegy” váltható, aminek bevételeivel a Dobbantó Néptánc Egyesület alapítványa rendelkezik.
Kulturális hét, „Én ezt tudom” alkotótábor
A Művházban illetve a faluközpontban található szépen felújított Károlyi Kastélyban rendezik az egy hetes eseménysorozatot nyár elején, melynek keretein belül a falu civil szervezetei közül elsősorban az alkotók, művészek vesznek részt. Mondhatjuk úgy is, hogy a kastély művészteleppé változik, ahová az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeznek ismert és elismert művészek, akik az itt készülő műveikből tartanak kiállítást a hét végén.
A művészek betekintést engednek az érdeklődőknek a munkájukba, emellett a falu lakói, főként a gyermekek, fiatalok vehetnek részt különböző kézműves foglalkozásokon, ahol a kosárfonástól a festésen át az agyagozásig, fűzésig sok érdekes tevékenységgel megismerkedhetnek, azokat kipróbálhatják. A délelőttök az alkotáséi, de délután, estefelé átveszi az alkotás helyét a kultúra, amikor is bemutatók, előadások, zenés fellépések színesítik a programot, amit az egész lakosság látogathat- ingyenesen. Sokszor helyi és vendég művészek, alkotók is tartanak előadásokat és képzéseket az érdeklődők számára.
Az utóbbi időben e hét keretében rendezik az „Újra éled SZEG” Hagyományőrző Napot, melynek egyik leglátványosabb eleme a falu utcáin zajló zenés, táncos, lovas felvonulás.
Rendezésében a Művház dolgozói, a Kultúrapártolók Köre(civil szervezet) és a falu kultúráért rajongó lakói vesznek részt. A lebonyolítás helyszíne, a Károlyi Kastély a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (régi nevén Műemlékek Állami Gondnoksága) tulajdonában van, erre a hétre tőlük kell engedélyt kérni a rendezőknek. Az esetleges költségeket az Önkormányzat, illetve amennyiben sikeresek, úgy pályázati források fedezik. Páratlan civil összefogást tapasztalhatunk meg évről évre, hiszen több mint 20 civil szervezet mozdul meg és vállal munkát a megvalósításban.
Csóró bringások tábora
A csóró bringások elnevezés fiatalok egy csoportját illeti, akiket a bicajozás szeretete köt össze. Minden évben közösen szerveznek biciklis utakat a saját maguk és az érdeklődők számára, illetve általában egy tábort is, ahol érdekes és változatos programokkal múlatják együtt az időt.
Civil Nap
A közösségfejlesztők szervezete által rendezett esemény, általában Szent Iván éjjeléhez közel eső szombaton. A programban szerepelnek ügyességi versenyek, vetélkedők, szórakoztató műsorok csakúgy, mint hagyományőrzéssel kapcsolatos programok, például az éjszakai tűzugrás. Még frissnek mondható kezdeményezés, de évről évre színvonalasabb és látogatottabb rendezvény.
Bálok
A faluban a báli szezon beköszöntével több színvonalas, és népszerű bál is megrendezésre kerül, amit általában a Művházban rendeznek meg, s megrendezésében a bál nevében megszólított réteg vesz részt, illetve a vendégsereg tagjai is közülük kerülnek ki. Ilyenek például (a teljesség igénye nélkül)a Vadászbál, és a Vállalkozók Bálja.
A hétköznapok fénypontjai
Búcsú
Községünk templomának, a Kisboldogasszony templomnak ünnepén, minden év szeptemberének első vasárnapján kerül megrendezésre a búcsú. Ez régebben ünnepi misét, majd egész napos ünnepi vásárt, sokadalmat és búcsújárókat (körhinták, céllövölde, dodzsem, stb.) jelentett, ma az ünnepi misét követő búcsú már csak nyomokban emlékeztet a régi hangulatra. Az árusok elmaradoznak, hiszen a Tófesztivál és a Falunap bőven elég, hogy portékájukat elszórják. A búcsúra jellemző vándorló vidámpark pedig szintén évről évre kisebb, az utóbbi időszakban már csak céllövölde volt.
Lengyel-magyar barátság
Falunk több mint 15 éve tart fenn és ápol baráti kapcsolatot a lengyel LEWIN BRZESKI lakosaival. ÉVENTE megvendégelik egymást Szegvár és a lengyel város lakosai, ami azt jelenti, hogy felváltva hol egy busznyi szegvári utazik ki Lengyelországba, hol egy busznyi lengyel fiatal jön hozzánk, itt tölteni egy hetet. Ez pedig rendszerint kisebb rendezvényekkel párosul, így azt gondolom, joggal sorolom a fontosabb eseményeink közé.
Trianoni, doni illetve márciusi megemlékezések
Szintén az évente megrendezésre kerülő, de méretüket, a megmozgatott emberek számát tekintve már jóval kisebb volumenű események az ünnepi megemlékezések. Ezek közül Szegváron a március 15-ei megemlékezés, illetve két újabb, a Trianoni békediktátumra és a Don kanyarban elesett magyar honvédekre emlékező estek vannak különösen nagy becsben tartva és magasztosan kezelve. Mindhárom, de főleg a márciusi megemlékezés ünnepélyes, az emlékműveknél koszorúzás, énekek és versek felolvasása jelenti az események gerincét, alkalmi műsorokkal kiszínezve.
Azt sajnos ki kell emelni, hogy az utóbbi két megemlékezés még megragadt a civil kezdeményezés szintjén. A rendezők, megemlékezők célja, hogy ezek is minél több embert vonzzanak, és egyszer méltó helyet találjanak ezek az alkalmak is a hivatalos megemlékezések között.
Kocsmatúrák - Ász Fesztivál
A címben sugallttal ellentétben a kocsmatúra nem a pénteki berúgást jelenti. A faluban hagyományteremtő céllal már több éve rendeznek kocsma túrát a helyi vendéglátósok, ami a kocsmák végiglátogatását, és az út során ügyességi feladatok végrehajtását jelenti. Eközben a piactéren főzőverseny zajlik a vándorkupáért, valamint színes programok várják az érdeklődőket. Este általában itt is koncert a záróesemény.
A szervező célja, hogy megtalálja a szegvári fiatalokkal a közös hangot, közösségi szemléletet erősítsen bennük, és a falu lakosságának eloszlassa azt a fajta előítéletét, miszerint a nagyobb részt rockot kedvelő fiatalok csapata csupán „siheder, iszákos, lecsúszott fiatalok bandája”, és megértsék, átlássák, hogy az átlagostól kissé eltérő, útkereső fiatalok csoportosulásáról van szó.
Tornaversenyek
Végül, de nem utolsó sorban szintén a falu fontos eseményei közé sorolom az évente többször is rendezett általános iskolai tornaversenyt, ami ugyan csak megyei, illetve régiós szintű, de annak résztvevői és azok családjai miatt igenis fontos és meghatározó eseménye a falubeliek életének.
Röviden összefoglalva ezek a falu legfontosabb ünnepei, rendezvényei és eseményei, természetesen a teljesség igénye nélkül, bízom benne, hogy Te, kedves olvasó kedvet kaptál, hogy egyik-másikat meglátogasd és együtt élvezd velünk, szegváriakkal!
