Írország élménybeszámoló
2013 március 11-13.
Résztvevők: Király Gergely, Tilki Balázs
A kiutazás Ferihegyről történt közvetlen repülőjárattal Dublinba. Ott a reptéren az érkezési oldalon egyből vártak Ceja felirattal. Nagyon kedvesek voltak az első perctől fogva. Pár perc várakozás után indultunk kisbusszal a hotelba, az úton egy spanyol szarvasgomba termesztővel és egy német tehenésszel utaztunk. A hotel egy nagyon szép történelmi helyen volt. Az egész hely olyan volt mint azt az ember gondolná Írországról. Minden szép zöld, és bámulatos. Az érkezés napján semmit nem csináltunk, időben mentünk aludni.
Az első nap egy nagyon jó reggelivel kezdődött, már ott rájöttünk,hogy kik azok, akik ugyan azzal a céllal jöttek mint mi. Majd a 8:30-kor kezdődő konferencia 9-kor el is kezdődött. A 3 nap tökéletesen volt megtervezve semmi probléma nem volt, de minden legalább fél órás csúszással vette kezdetét.
A konferencia
A konferancia vezetője Alan Jagoe, a Marca szervezet elnöke volt, aki 30 éves és saját tejelő tehenészete van. Nagy tiszteletnek örvend mert a Ceja egyik fő támogatója. Az első beszédet Dacian Ciolos tartotta, európai megbízott, aki felelős a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért. A beszédében legfőképp arra tért ki, hogy a kisebb fiatal gazdaságokat kell támogatni, mert a fiatal termelők sokkal hatékonyabbak.
Őt követte Joris Baecke Holland farmer a Ceja elnöke. Fő tevékenykedései köre a fiatalok a mezőgazdasági termelésben. Saját jól működő gazdasága is van. Ő is azt tartotta fontosnak, hogy a fiatalok 40%-kal gazdaságosabban termelnek, valamint hogy a fiatal farmerek sok munkát tudnának adni a vidéki munkanélküli embereknek. Az ő üzenete: „Több intézkedésre van szükségünk”.
Ezt követően egy video riportot láthattunk, mert Mairead McGuniess az Európai Parlament tagja, nem tudott jelen lenni. Az interjúban elmondta, hogy több fiatalra van szükség a mezőgazdaságban de ő nem csak a termelékenységre tért ki. A fő szakterülete az élelmiszerbiztonság tehát erre fordított nagyobb hangsúlyt, hisz szerinte jobb minőségű élelmiszerekre van szükségünk. Véleménye szerint hiányzik a jó élelmiszerlánc, pedig ez a legfontosabb az élelmiszertermelésben. Támogatni kellene a piacokat valamint pontosan felmérni a piaci helyzeteket. Az embereknek megbízható élelmiszer kell és pontos információ arról amiért fizetnek. A gazdáknak pedig több haszon. Kitért még a környezetvédelemre is, hogy nem csak a termelés a fontos hanem a környezet is. Több áldozatot kell vállalni ,azaz több pénzre van szükség az EU-tól.
A videó után Alan Renwick ír mezőgazdasági és élelmiszergazdasági közgazdász professzor következett, aki 12 évet töltött a Cambridge-i Egyetemen. Az előadásában elég egyszerűen elmondta, hogy nincs szükségünk öreg gazdákra, el kell küldeni őket és a fiataloknak kellene dolgozni csak a mezőgazdaságban. Szerinte csökkenteni kellene a közvetlen kifizetéseket, valamint a második pillérre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Életképes gazdaságokat kell létrehozni,melyek legalább évi 3-6%-os fejlődést tudnak elérni. Az ökoszisztéma helyreállítása is fontos teendő. A gazdáknak a piacra kellene fektetni a hangsúlyt, nem a támogatásokra. Valamint ő is úgy gondolta, hogy több intézkedésre van szükség a fiatal gazdálkodók támogatása érdekében.
Az utolsó beszédet Francis Jacobs tartotta, aki az Európai Információs Iroda írországi vezetője 2006 óta. Az idő szűkében csak pár dolgot mondott el a prezentációjában, a fiatalok fontosságáról valamint a költségvetések alakulásáról.
Majd négy fiatal farmer tartott előadást saját gazdaságukról. Egy spanyol hölgy valamint egy-egy úr Szlovéniából, Németországból és Írországból.
Workshop
A konferencia késői kezdéséből, valamint a konferencia elhúzódásából adódóan 1 órára nőtt a csúszás, azonban a miniszterelnökkel egyeztetett időponton nem lehetett tolni. Tehát az egy órás workshopot és a fél órás összegzést 30 percre leszűkítették. Emiatt itt csapatokra oszlottunk, gyorsan megbeszéltük a válaszokat, majd elő is adtuk azokat. A téma a fiatal gazdálkodók helyzetének a javítása valamint a múlt értékelése volt.
Majd a workshop után utunk a miniszterelnök rezidenciájára vezetett. Itt kaptunk névre szóló meghívót, valamint fényképes igazolványt is kellett vinnünk, de végül ezeket nem kérték. A miniszterelnök mindenkivel készített fényképet nemzetiségenként. Majd tartott egy rövid beszédet ,melyet egy kis állófogadással, borral, sörrel, és sokféle snackkel zártak.
A második nap reggelén busszal vittek minket egy kísérleti tehén telepre a Teagasc Grange Research Center-be. Itt a hús marha hízlalás helyzetét vázolták fel nekünk. A telepre csak lefertőtlenített nejlon papucsban lehetett csak bemenni a biztonság érdekében, hogy nehogy bármilyen az országunkból behozott fertőzést behurcoljunk a telepre. Az Írországi hús marha tenyésztés igen jövedelmező a szigeten és az ország bevételeinek lényegesen nagy százalékát ez teszi ki. A hizlalt marha közel 90%-át importra szánják, főleg Európában. Az Ír földek igen jövedelmezővé teszik a hízlalást, mivel a fű folyamatosan nő az állandó 0 celsius fok feletti hőmérséklet miatt. Nyáron maximum 18, télen minimum 4-5 fok van a közép Írországi részen, természetesen rengeteg csapadékkal (1200mm/év). Hektáronként a fű hozama elérheti a 10-11 tonnát is, amiért csak 120 kg nitrogén tartalmú műtrágyát kell kijuttatniuk. A marhák etetése során csak 8%-ot teszi ki a szemes takarmány, amíg a többit a lelegelt fű és a fű szilázs alkot. A telepen pontosan kiszámították, hogy egy vágó sújt elérő marhánál mekkora inputra számíthatnak, ebbe beletartozik a műtrágya, gépigény, emberi munka és minden kiadás. Az előadók elmondták, hogy a gyepterületen történő szabad mozgás valamennyi háziállat számára komfortérzetet biztosít, mivel az természetes környezetet teremt számukra. A legelőn történő mozgás különösen fontos a tenyészállatok és a tenyész növendékek számára. Előnyösen hat az állatok csont- és izomrendszerének fejlődésére és megerősödésére. A mozgás azonban többlet energiát igényel, és ezért a legelő állatok létfenntartó energiaszükséglete, növekedik. Ez 10-20, esetenként 30% is lehet. Ezért a vágóállatokra, különösen az intenzív hízlalás esetében a legeltetés hátrányos hatású lehet az intenzív hízlalással szemben. Mégis a pénzügyi számítások a legeltesést igazolják.
A kísérleti tehén telep után ebédelni mentünk a Ardboyne Hotelba ahol ismét finom leves mentes ebéd várt minket. Az ebéd után farmlátogatásra indultunk Martin és Helen Heaney farmjára ahol közelebbről is szemügyre vehettünk egy Ír kisgazdaságot. Itt is a termelés nagy részét a tejelő és hús marha teszi ki amit 40 hektár legelővel és 30 hektár szántóval egészítettek ki. A megtermelt tejet biztonsággal tudják eladni mindig ugyanannak a felvásárlónak. Minden nap házhoz jön a kamion és elszállítják tőlük a tejet az éppen aktuális piaci áron. Írországra is jellemző a kisebb gazdasági méret. A megismert gazdák átlagosan 40 hektárnyi területet műveltek, amit marha tenyésztéssel egészítettek ki. Itt is mint a legtöbb nyugati országban rendkívül drága a föld(kb. 10mill. Ft/ha) és nehezen is lehet hozzájutni. A gazda körbevezetett minket a telephelyén és megmutatta, hogy a területei mind a háza körül helyezkednek el. Beszélt a vetések összetételéről mivel náluk a szemes kukoricatermesztés főleg Dél Írországra korlátozódott az időjárás miatt. Dublin és környékén a kalászos gabonák és a burgonya termesztése a jellemző de így is csak a termőterület 4,8 %-a szántóföld. Jellemző az országra, hogy egyre több ember próbál a mezőgazdaságból megélni a válság óta. Az emberek próbálnak visszatérni a gyökereikhez és mára csaknem 150000 embert foglalkoztat a mezőgazdaság.
Túrán csúcspontja a délutáni út volt a Guinness Strorehouse-ba ahol Írország leghíresebb termékével ismerkedhettünk meg. A legtöbb embernek a Guinness fogalma teljesen összefonódott Dublin nevével. A whiskey után a Guinnes az ír emberek második nemzeti itala, és nem nehéz rátalálni bármelyik pubban vagy étteremben az itallapon feltüntetve, akárhol jár az ember a városban. Arthur Guinness volt az ember, aki megalkotta a Guinness-t 1759-ben. Kicsiben kezdte, de ma már ez az egyik legnagyobb sörgyár egész Európában. A Guinness gyár kiállításán mindent megtudhattunk a sörgyártás menetéről, magáról a gyárról és még több dologról a Guinness-szel kapcsolatban. A gyárban figyelemmel kísérhetjük a sör előállításának menetét a hozzávalók kiválogatásától a sörfőzésig, betekintést nyerhetünk Arthur Guinness dolgozószobájába, láthatunk történelmi reklámplakátokat a Guinness-ről, az ital népszerűségéről Írországon kívül és más érdekes dolgokról. A túrához természetesen kóstoló is tartozott, ami benne volt a belépőjegy árában. Itt megismerkedhet az ember a sörkóstolás művészetével, mivel ehhez minden érzékszervünkre szükség van a szemtől a fülön át a nyelvünkig. A sörfőzés menetét mindenki fülhallgatón keresztül követhette nyomon a nagy zaj miatt. Az árpa és komló vetésétől kezdve a palackozásig és szállításig mindent bemutatott az 5 emeleten elhelyezkedő söröspohár alakú kiállító központ. A sörgyár véleményem szerint rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a marketingre. Az ajándékboltban minden használati cikk megvásárolható volt Guinness-szes felirattal a fehérneműtől a csokiig. Rendkívül sok reklámot, szlogent és hirdetést alkotott már a gyár működése során. Az épület tetején egy panoráma pub helyezkedik el, ahol minden látogató a jegye leadásával kap egy pohár Guinness-t lóhere mintával a tetején. Itt az épület tetejét körbejárva Dublint csodálhattuk meg a magasból. Sajnos kevés időnk volt a nézelődésre az időhiány miatt de így is rendkívüli élményt nyújtott a gyár meglátogatása.
A nap végére visszautaztunk a szállásra és megvacsoráztunk. A vacsora után mindenki részt vehetett egy kis kulturális ismerkedésen zenés tánc formájában. Tradicionális ír zenét játszott egy élő zenekar, amire egy tánctanár válogatott össze különböző nemzetiségű embereket és tanította meg a főbb lépéseket. Itt jó alkalom nyílt a külföldiekkel való eszmecserékre és kötetlen beszélgetésekre.
Másnap reggel a konferencia zárásaként egy úgynevezett Working Group-on vettünk részt ahol Alan Jagoe a Macra elnöke összegezte a főleg első konferencia napon elhangzottakat. Itt interaktívan mindenki beleszólhatott ha nem értettek egyet valamivel és kiegészíthettük a hiányosságokat, hogy egy végső összefoglalást kapjunk a konferencia menetéről és az elhangzottakról. Ezután még beszélgettünk Natalia Skupska-val a Ceja képviselőjével és segítőnkkel. Átadtuk neki az ajándékba szánt italokat és megköszöntük a részvételi lehetőséget. Az ebéd elfogyasztása után külön busz vitt ki minket a repülőtérre. A haza fele út zökkenőmentes volt és még olyan szerencsénk is volt, hogy egy 10 éve Írországban élő magyar nővel ültünk együtt akinek a férje tejelő marhákkal foglakozik. Az úton szívesen beszélgetett velünk és minden kérdésünkre szívesen válaszolt.
Ezúton is szeretném megköszönni a részvételi lehetőséget az Agryának és a szervezőknek. Úgy érzem rendkívül hasznos és élmény dús 3 napot tölthettünk így egy tőlünk távoli országban. Az Ír szervezők rendkívül segítőkészek és kedvesek voltak velünk, amiért nagyon hálásak vagyunk.
