- Hogyan érinti az önkormányzat működését, gazdálkodását, költségvetését az önkormányzati rendszer átszervezése (járási rendszer, oktatási rendszer átszervezése, stb.)? Hogyan látják az előttünk levő évet a helyi vezetők?
Az önkormányzati átszervezés régóta benne volt a levegőben. Az önkormányzati szövetségek tán egy évtizede próbálkoztak azzal, hogy korrekt módon „leválogassák” az önkormányzati feladatról az államtól kapott, kötelezően ellátandó feladatokat. Ez a mostani kormányváltáskor – igazi egyeztetés nélkül – megtörtént. Ezzel a megoldással – véleményünk szerint – lefejezték a kistelepülések önkormányzatait. A járási rendszer létrehozása kísértetiesen hasonlít a ’60-as- ’ 70-es évek direkt irányítási szisztémájára. A formális érdekegyeztetés ellenére az utolsó pillanatban gyökeres változást jelentett be a kormány az ellátandó feladathoz - hiszen természetesen továbbra is látnak el az Önkormányzatok állami feladatot rendelt létszámkeretben. Csak egy példa: egy 3,5 ezres kisváros két csatlakozó településsel 20 fő feletti létszám finanszírozására kapott embert, illetve bért, egy ugyanilyen lakónépességű, 7-8 település által létrehozott közös hivatal ennek alig a felével köteles megoldani a növekvő bürokráciát. Mert az a járási hivatalok létrejöttével alapjaiban nem csökkent, hiszen az átvett feladatok jelentős része köszönő viszonyban nem volt a kistelepüléseken jelentkező feladatellátással… mondjuk 25 év alatt egyszer sem engedélyeztünk Hegyfalun ideiglenes helikopter-leszálló helyet… a járási hivatalhoz átadott egy éves iratmennyiség darabszáma nem haladta meg a húszat…
Persze, a puding próbája a megevés, de ez, ebben a formában az egyik lépés a kistelepülések elnéptelenedésének fokozódásához… és ezen a heti egy alkalommal megjelenő, helyismerettel nem rendelkező, munkaidőben megtalálható ügysegéd nem igazán tud változtatni. Tehát az a szlogen, hogy az ügyek intézése közelebb kerül az állampolgárokhoz, ebben a formában kistelepüléseken messze nem igaz, sőt…
Ráadásul a feladatfinanszírozás, mint olyan, megint csak köszönő viszonyban sincsen a való világgal: kapásból legalább 5 millió forintot tudok felsorolni, ahol a feladatra átadott pénz ügyében az önkormányzatok (a kicsik legalább is) károsodnak.
Nézzük az oktatást: az idei évtől megszűnt az általános iskola. Ezzel újfent csökkent a település népességmegtartó képessége. El tudom fogadni azt a tényt, hogy lecsupaszítva olcsóbbá válik az oktatás, de annak színvonala egészen biztosan szintén csökkeni fog: a nagylétszámú osztályok a tárgyi feltételek – nem szükségszerűen jobb – megléte nem javít a színvonalon. Nő viszont a csellengő gyerekek száma, romlik komfortérzésük, hiszen csak a városi vízfejek tudatában él, hogy tízpercenként jön busz, villamos, metró. A járatszám csökkenésével a bejáró gyerekek lehetőségei korlátozódnak, a lakhelyükön biztosított közösségi tér és civil szervezetek ellenére radikálisan csökken kötődésük lakhelyükhöz, más településre járó kortársaikhoz, illetve lakóhelyükhöz. Ennek morális problémái is jelentkeznek: a falun élő, önszabályozó közösség nevelő, ne adj Isten, bűnmegelőző hatására gondolok.
- Milyen EU támogatással megvalósuló önkormányzati beruházások voltak 2007-után, az is amin már túl vannak, az is ami még folyamatban van. Rövid leírás a projektekről, tartalmuk, költségvetésük
Igazából nem figyelem, hogy melyik, milyen forrású pályázat. Persze, fontos az is- Volt néhány… A GVOP 4-ből a szélessávú internethálózat épült, ez 120 milliós beruházás volt: eddig talán a leg zökkenő mentesebben működött. Elkészült, lementek a monitoringok, gyorsan kiegyenlítették a számlákat, az utóellenőrzésben sem volt semmi különös: végigfotózták a hálózatot, utánaszámoltak a csatlakozásszámnak, szóval rendben volt.
A TÁMOP- ban két pályázatban mintegy 10 millió forintot nyertünk a könyvtár felszerelésére, illetve szakmai munkájának javítására, ezeknél sem volt jelentősebb probléma sem az ellenőrzéseknél, sem a kifizetések ütemezésénél: korrektek voltak, mondjuk –főleg a helyszíni ellenőrzésnél talán egy kicsit túl aprólékosak, de ez érthető.
Milyen tapasztalataik, örömök, gondok voltak a beruházások lebonyolításához kapcsolódóan?
A kérdésre részben válaszoltam: ezek voltak a pozitív példák. Ami maga az iszony, az a vidékfejlesztési pályázatok ügye… iszonyú lassú, rettenetesen bürokratikus, a közreműködő hatóság hihetetlen apróságok miatt késlekedik a kifizetéssel. Csak egy példa: adott egy elutasított árajánlat, ugyanolyan típusú mikrofonból két párról szóló… az elfogadott árajánlatban ugyanilyen típusú, négy darab… hiánypótlás: oldjam fel a darabszámból fakadó ellentmondást. Ez elvesz 3 hónapot, addig persze csúszik a kifizetés, és a kamat nem elszámolható költség… Van – hasonló „hiányosságok” miatt – csúszó, közel két éve befejeződött pályázatunk, ahol még most sincs kifizetés. Szóval: vannak furcsaságok a rendszerben.
