Füle évtizedeken át Polgárdi társközsége volt. Önállóságát 1990-ben az önkormányzatok megalakulásával nyerte vissza. 2012-ben 889 fő élt a községben. Ebből 192 fő gyerek, illetve fiatal, fiatal felnőtt. (0-25 éves)
A Fülemüle Óvodában a férőhelyek száma 34. Évek óta egy osztatlan csoporttal működik, átlagosan 20-25 fővel. Az épület teljes felújításra szorul, viszont szép játszótér áll a gyerekek rendelkezésére.
Az Általános Iskolában a férőhelyek száma: 120. Sajnos sok éve nagyon alacsony a tanulói létszám, kb. 15 éve az alsó tagozaton összevont osztályokban tanulnak a gyerekek, ám ez kevésbé népszerű a szülők számára, ezért többen Székesfehérvárra, illetve Polgárdiba járatják gyermekeiket. Így a létszám tovább csökken, jelenleg 50 fő alatti. Ez hatalmas terhet rótt a fenntartó önkormányzatra, jelenleg az állami átvétel zajlik, az iskola jövője bizonytalan.
Évtizedek óta megoldatlan a fiatalok szabadidős tevékenységeinek megszervezése. Az intézmények működési idejükben igyekeznek eleget tenni ezen feladataiknak, de örök problémát jelent a fiatalok számára késő délutáni, hétvégi és nyári programok biztosítása. A céltalanul utcán lézengő gyerekek közösségbe terelése 2000 előtt vetődött fel. Akkor több lelkes felnőtt (pedagógusok, asszisztens…stb.) számos rendezvényt szervezett a korosztály számára, hogy együttlétüket biztosítsa. Ezekből az alkalmakból alakult meg az a csapat, amely 1999-ben megalapította a Fülei Ifjúsági Clubot.
Céljuk az volt, hogy a fiatalok ne a kocsmában töltsék szabadidejüket, valamint ne az utcán kóboroljanak éjszakánként. Helyiséget kaptak a helyi Művelődési Házban, ahol heti egy alkalommal tarthattak foglalkozásokat. Idővel rendezvényeket is szerveztek. Felvállalták a régi hagyomány, a szüreti felvonulás megszervezését. Táncosok, lovasok, csaposok vonulnak ilyenkor végig a falu utcáin. A lakosok mindig kíváncsian hallgatják a kisdobos híreit, miközben a helyi borokat kóstolhatják meg a nézők a fülei nagymamák pogácsái mellett. Este pedig szüreti mulatság vár mindenkit. Kapcsolatokat is építettek, a Polgárdiban megrendezett ifjúsági találkozón vettek részt, itt ismerkedtek meg határon túl élő fiatalokkal. Így szövődött baráti kapcsolat a szlovákiai Vágfarkasd fiataljaival.
Nyaranta az önkormányzat kedvezményes szálláshelyén, Borgátán nyaralnak. A falu kérésére szívesen vesznek részt közösségi programokon: szemétszedés, kulturális bemutatók…stb.
A klub együttműködik a helyi Barátfüle Egyesülettel, aktívan vesz részt az egyesület farsangján,közösen szervezi meg a falu Mikulás-váró ünnepségét. Az egyesület rendezvényein sokat segítenek, együttműködnek pályázatok lebonyolításában. Az Egyesület igyekszik eszközeivel támogatni a klub munkáját.
Sajnos a klub anyagi forrásai nagyon csekélyek, egyéb támogatást is alig kap. Programjaikat nagyrészt önerőből valósítják meg, ezért az ifjúsági találkozók is abbamaradtak. Pályázatokon önrész hiányában nem tudnak részt venni, nem formális közösségként a pályázati lehetőségeik is korlátozottak. Gondot jelent még a generációváltás is. Egy ifjúsági klubból sajnos egy idő után ki lehet öregedni. Probléma még az is, hogy egyszerre több korosztály is beletartozna a klubba: különböző érdeklődéssel és igényekkel. Ezeket összeegyeztetni sem könnyű, hiszen máshogy szórakozna egy 20-25 éves fiatal, mint egy 14 éves.
Az elmúlt 14 év alatt több generáció is tevékenykedett a közösségben. Mindegyik brigádnak megvoltak a gyengéi és erősségei, de mindig is értéket képviseltek, igyekeztek összefogni a település fiataljait.
A faluban a 14-18- évesek száma: 43 fő, a 19-25 éveseké 85 fő. Ennek ellenére jelenleg kb. 10-15 aktív taggal működik a klub. Sokan más településen tanulnak már, sok időt elvesz az utazás, tanulás. Érettségi után szintén fordulópont következik: munkábaállás vagy továbbtanulás. Mindez megnehezíti az állandó részvételt a klubtagok számára, inkább csak egy-egy rendezvényre gyűlik össze sok fiatal.
A település kor szerinti összetételére – sok más kistelepüléshez hasonlóan – az idősebb korosztályok magasabb létszáma jellemző. Évekkel ezelőtt kedvelt üdülőhely volt Füle, sok városi vásárolt itt ingatlant. Ma is számos épületen áll az ELADÓ tábla. A fiataloknak azonban csak kisebb hányada telepszik le itthon, folyamatos az elvándorlás.
Vajon mi ennek az oka?
Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, vizsgáljuk meg a község erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit (SWOT-analízis):
Erősségek:
o Természeti tényezők:
Kedvező földrajzi fekvés (Székesfehérvár, Polgárdi és a Balaton közelsége)
Vonzó környezet: csend, nyugalom
Jó termőhelyi adottságok
o Épített és kulturális örökség:
Műemlékek: katolikus templom, református templom, Sárréti Tájház
Tibor-tanya (lovasturizmus)
Kulturális rendezvények
o Gazdasági tényezők:
Helyi gazdák aktivitása
o A humán erőforrás:
Kedves lakosság
Aktív civil szervezetek
Helyi újság: Fülei Hírmondó
Plébánia: táborok szervezése
o Infrastruktúra:
Kiépített közművek
Gyengeségek:
o Természeti tényezők:
Káposzta-ér rendezetlensége
Kihasználatlan turisztikai potenciál
o Gazdasági tényezők:
Munkahelyek hiánya miatt a helyben foglalkoztatás alacsony
Turizmus alig jellemző
Lakosság és a vállalkozók közötti együttműködés hiánya
Önkormányzat költségvetésének túlterheltsége
o Épített és kulturális örökség:
Többfunkciós közösségi tér, játszótér hiánya
Nincs egységes falukép, a faluközpont fejlesztésre szorul (Parkosítás, virágosítás)
o Humán erőforrás:
Információáramlás gyenge (Füle honlap nincsen)
A településre az elöregedés, elvándorlás jellemző. (A népességszám alakulása, korösszetétel előnytelen. A pályakezdő fiatalok munkába állítása nem biztosított. Magas az ingázók aránya. Innovációs készség hiánya jellemző.)
Felnőttképzés gyenge
Nők és fiatalok társadalmi élettere gyenge
Idősgondozás hiánya
Munkanélküliség
o Infrastruktúra:
A közlekedési nehézségek miatt korlátozott a munkavállalási lehetőség.
Lehetőségek:
o Természeti tényezők:csend, nyugalom
o Épített és kulturális örökség:
Meglévő közintézmények kihasználtsága növelhető (sportcsarnok, könyvtár)
Tibor-tanya, Sárréti Tájház
Plébánia: táborok
Vonzó településkép kialakítása
o Gazdasági tényezők:
Civil szervezetek és vállalkozók közti partneri viszony a turizmus fejlesztésére, a hagyományok megőrzésére és az épített örökség hasznosítására nyújt lehetőséget.
A pályázati források lehetőséget biztosítanak a fejlesztésre.
Fiatalok és nők kiemelt szerepe a pályázatokon.
o Humán erőforrás:
A civil szervezetek összefogása,a lakosság bevonása
Településmarketing: arculattervezés
o Infrastruktúra:
Közművesített telkek, betelepedésre esély.
Veszélyek:
o Természeti tényezők: A kedvező adottságok védelme
Épített és kulturális örökség:
Önerő hiánya a pályázatokhoz
o Gazdasági tényezők:
Foglalkoztatási helyzet kiszolgáltatott
A befektetői tőke érdeklődése alacsony
A település nem rendelkezik helyi termékkel
A helyi vállalkozásokat alig vonják be a fejlesztések megvalósításába
Fejlesztési források korlátozottak
A hitelek kamata magas
o Humán erőforrás:
Civil szervezetek támogatása alacsony
Kilátástalan jövő: fiatalok elvándorlása, csökkenő születés.
A kultúrára kevés központi támogatás
A fentiek alapján megállapítható a település egyik legégetőbb problémája: a falu fiatalokat megtartó képessége csökken. Ez a fiatalság elvándorlásához, a népességfogyáshoz, a falu leépüléséhez vezethet. Feltétlenül szükség lenne átfogó stratégiai tervezés ezen a területen.
