„Fiatalok a falumban” – hűha, egy igen tág témakör. Mire is lehet gondolni ezzel kapcsolatban? Talán a fiatalok létszámára, korbeli eloszlására? Vagy éppen arra mi mindenhez kötődik a fiatalok neve? Ezeket a kérdéseket próbálom meg most körbejárni településem vonatkozásában.
Kicsiny falum Cégénydányád, egy igen kis település, és sajnos demográfiailag elöregedő társadalmunk van. A Nálunk is egyre kevesebb a gyerekvállalás, a fiatalok már középiskolába is távolabb járnak, és többségük, ha elvégzi, akkor sem jön már haza. Sőt egyre többen mennek el külföldre szerencsét próbálni, van olyan, aki a tanulmányait sem fejezte be, és külföldre utazott. Sokan közölük egy idő után hazatérnek, de akkor már nem érzik itt ugyanazt mint előtte, így ha nem is külföldre, de biztos hogy elmennek cégényből.
Cégénydányád 18 év alatti fiataljai közel 100-an vannak, ők azok, akik a falu jövőjét adhatják. És akkor a mostani lényeg, amikor arra gondolok, hogy „Fiatalok a falumban” az, hogy azok a fiatalok, akik már Cégényt választották végleges otthonuknak, azok igyekeznek tenni a faluért. Erről fogok most kicsit bővebben mesélni.
2010-ben volt egy próbálkozás a fiatalok körében, a Cégénydányádi Ifjúsági Önkormányzat kialakítására. Sajnos a választások után nem haladt tovább a dolog, így ez a kezdeményezés nálunk kudarcba fulladt. Azóta is igyekszünk összetartani a fiatalokat, még ha nincs is a dolognak ilyen szervezett formája. Minden esetre van egy „kemény mag” – ahogy én hívom magunkat.
Igyekszünk minden települési rendezvényen képviseltetni magunkat, ha mással nem is, de egy-egy verssel hozzá is járulunk a műsorokhoz. Illetve az előkészületekből és a lebonyolításból ki vesszük a részünket.
Minden évben szilveszteri bált szervezünk magunknak, de természetesen ide várunk mindenkit, aki velünk együtt szeretné búcsúztatni az óévet és köszönteni az újat. Ennek a bálnak minden évben nagy sikere van, sőt most tervezzünk egy év közbeni bál szervezését is hiszen tudni kell, hogy Cégénydányád egy mulatós közösség.
Tudjuk azt is, hogy ha azt akarjuk, hogy a következő generáció is itt akarjon maradni, azért nekünk is tenni kell, így igyekszünk őket is belevonni egy-két dologba. A báljaink 0 éves kortól várják a mulatni vágyókat, a Gyermeknapi rendezvényünkön odatesszük magunkat, hogy még sikeresebb legyen, hogy lássák a kisebbek is, hogy csináljuk, és élvezettel csináljuk. Illetve minden évben gondolunk rájuk és nem hagyjuk őket unatkozni sem az őszi szünetben, sem a tavasziban. Igyekszünk érdekesebbnél érdekesebb dolgokat kitalálni nekik, mint például a számháború, vagy a húsvéti tojáskeresés, amitől szeretni fognak itt lakni, mert azt mondhatják, hogy igen, itt van mit csinálni.
Az a pár fiatal, akit még a falumban a tenni akarás vágya hajt, ha arról van szó, hogy segíteni kell, akkor biztos, hogy elsőként fognak jelentkezni, hiszen mi vagyunk a „falu jövője”. Szerencsések vagyunk, mert az Önkormányzatunk is azon van, és azon dolgozik, hogy a fiatalokat itt tartsa, és próbálkozik és mindent meg tesz annak érdekében, hogy az ifjabb korosztály ne el akarjon menekülni, hanem ellenkezőleg itt akarjon maradni, és hogy egyre többen jöjjenek ide letelepedni.
Fiataljaink a sportban is aktívan részt vesznek, hiszen a Cégénydányádi Sport Egyesület 90 százalékát cégényi fiatalok alkotják, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen a szomszédos településeken nem tudtak ennyi fiatalt bevonni, pedig felénk ez az egyetlen sportolási lehetőség, amit rendszeresen és szervezett körülmények között folytathatnak.
Cégénydányádon működik gyermekotthon is. Kezdetben a Cégénydányádi Kende Kúriában voltak a gyerekek, ma már 3 családi házat vett meg az állam, és ezekbe a lakásotthonokba vannak kihelyezve a gondozott gyermekek. Sajnos a számuk nem igazán csökken, ezt nem azért mondom, mert zavarnának minket, de szörnyű azt látni, hogy mennyi kicsi embert dobnak el a szüleik maguktól és mennyinek kell így család nélkül felnőni. A gondozók és úgy gondolom, hogy a falu lakossága is igyekszik elfeledtetni velük minden rosszat, amin keresztül mentek. Befogadtuk őket és elfogadjuk őket. Ők is a településünk lakosságához tartoznak, még akkor is, ha 18 éves kor után nem hallunk róluk semmit, de többen is vannak közülük, akik itt találtak rá a boldogságra és alapítottak családot.
Azt hiszem hirtelen ennyi az, ami eszembe jutott a „Fiatalok a falumban” címről és Cégénydányádról. Remélem, sikerült kicsit közelebb hozzak mindenkit ahhoz, hogy mi az, ami nálunk folyik, ha a fiatalokat említjük. Nem sokan vagyunk, de így is igyekszünk tenni a faluért, és reméljük sikerül itt tartanunk a következő generációt és őket is arra sarkalni, hogy vegyék ki a részüket a falu életéből.
