Apostag falucskánkban 2002-es adatok szerint 2133 majd 2013-as adatok szerint 2100 lakost számlálunk. A lakosság számának csökkenése nem jelentős, főleg azon szempontból, hogy mind az iskolában mind pedig a helyi óvodában tudtak újabb osztályokat, csoportokat indítani az év elején. Az iskolások létszáma 165-170 főt számlál az ovisok pedig 75-80-an vannak. Az itt élőkből 450-460 fő számít idős korúnak, akik 60 év felettiek.
A falunak körjegyzést nem kellett alakítania, ezt csak a 2000 lakos alatti településeknek kellett, de Dunaegyházával közös hivatala van. Eme közös találkozási pontot igyekeznek a lehető leggördülékenyebben megoldani és mindkét fél számára előnyösen alakítani.
A községen közel 100 vállalkozás üzemel, ezek között különbséget kell tenni, két csoportba sorolhatjuk őket. Az egyik csoport, amelyiknek a székhelye is a faluban található, a másik pedig szolgáltatást nyújt a településen belül, de székhelye nem itt található, ilyenek a víz-villany és más közüzemi vállalkozások. A vállalkozások közé soroljuk a mezőgazdasági kft-ket, őstermelőket is. Ezen társaságok közül az egyik legnagyobb egy cég, amely autóalkatrészek és felszerelések gyártásával foglalkozik, ez a cég fizeti a legnagyobb iparűzési adót, az összbevétel mintegy 70%-át illetve a legtöbb embert is ez az üzem foglalkoztatja ez kb. 140 fő, persze a válság mélyen érintette a társaságot. A második legtöbb iparűzési adót fizető egy mezőgazdasági vállalkozás, majd a harmadik egy gyeptégla gyártásával foglalkozó üzem. A második legtöbbet foglalkoztató üzem az önkormányzat, itt említést kell tenni a mezőgazdasági foglakoztatást, ami révén az önkormányzat tulajdonában levő területeket a közmunka program kereteiben megműveltetik és az itt előállított terményt a közétkeztetésben hasznosítják, illetve a faluban értékesítik boltokon keresztül, ami bevételt jelent az önkormányzat részére. A közmunka program keretein belül történik az utak karbantartása, a Duna part megtisztítása és karbantartása is.
Mezőgazdasági vállalkozásokon kívül üzemel Tüzép telep, iparcikk bolt, élelmiszer boltok, gyógyszertár, kozmetikus, fodrász, posta.
Civilegyesületek között említésre méltó a Sport egyesület, amiben nem csak a foci, hanem az asztali tenisz, kosárlabda is megtalálható. Illetve a falu külterületén létrehoztak egy cross motor pályát.
Található még egy Polgárőr Egyesület, ami a falu védelmét látja el, természetesen önszorgalomból.
A Ladik Ifjúsági Szervezet egy vallási egyesület, amely 1998. decemberében alakult meg 21 fővel. A szervezet egy Kaszap István nevű Cserkészcsapatra vezethető vissza, azon gyermekek akik fiatalon cserkészkedtek alapítottak egy imaközösséget. A megalakulásban fontos szerep jutott Tóth Benedeknek és a budapesti Emmusz Közösség tagjainak.
Apostagért Közalapítvány szervezésében valósul meg a jeles tanulok év végi jutalmazása. A közalapítvány 1995. augusztus 25-én alapították, melynek célja a lakosság közösségé formálása, a környezet természeti és emberi értékeinek megőrzése, a falu fejlesztése.
Az Apostagi Ifjúsági Alapítványt 1991-ben Valaczka Jánosné hozta létre. A kisiskolások táboroztatását és különböző kulturális események lebonyolítását köszönhetjük az alapítványnak.
A falunk fejlődést szolgálta több pályázat is. Ezek között érdemes megemlíteni a 2010-es EMVA által kiírt falumegújítási programot is. A közel 12 milliós támogatás révén valósult meg egy romos ház lebontása és egy közpark létesítése illetve a művelődési ház felújítása. Kisebb bukkanok mindig felmerülnek, de a beruházás sikeres volt és teljesült minden a tervezett időre. A polgármesteri hivatal felújítására 2010-ben nyertek pályázatot, ekkor 10 millió forintból a hivatal teljes külső és belső renoválása megvalósult. A világítási - és az informatikai rendszert sikerült korszerűsíteni, illetve a nyílászárók cseréje is megvalósulhatott. Egy Bme-s pályázat révén 2011-ben a tornaterem külső ás belső felújítására is sor került. Itt is kicserélték a meglévő nyílászárókat. Ebben az évben még egy TIOP-os pályázat keretében az általános iskola interaktív táblákkal lett felszerelve, jelenleg az órák közel 60%-át ezen eszközökkel tartják. Folyamatban van egy TAMOP által kiírt pályázat az óvoda fejlesztésére. A gyerekeknek játékokat, fejlesztő eszközöket vásárolnának illetve az óvoda pedagógusok képzéseken vehetnek részt, fejlesztenék emellett az informatikai rendszert is. Jelenleg is fut egy DAOP-os pályázat, ez egy kiemelt pályázat. A Duna menti településeket érinti, Esztergomtól Máriagyűdig húzódó túraútvonalat szeretnének létrehozni, ez 420 km hosszú lenne és az El-Caminohoz hasonlóan képzelték el. Ennek keretében Apostagon felújítanak egy házat, ami szállásként fog üzemelni, illetve parkosítást terveznek. A szálláson Árpád- házi szenteket ábrázoló szobrocskák is megtekinthetőek lesznek. A pályázatokat sikeresen le tudták minden ízben bonyolítani, problémák legfeljebb az új rendszer megismerése körül,illetve az esetlegesen felmerülő kérdések nem teljesen szakmai megválaszolásánál volt. A pályázatok révén épül és szépül a falunk környezete és közössége is.
A falu fejlődését a járási rendszer bevezetése nem hátráltatja. A kistérségi rendszer 10 környékbeli faluból 9-nél megegyezik a járási rendszerrel, ezen községek között Apostag is megtalálható. Az önkormányzattól a változás miatt nem vittek el embert, mivel nem volt olyan szakképzett munkatársuk. Az ügyiratok 20%-át vették át Apostagtól. A nagyobb településekről kellett elmennie más munkahelyre a kollégáknak. A járási központ Kunszentmiklós. A falu vezetőjének elképzelése szerint pozitív változás lesz, hogy egy szakmailag megbízható és központi irányítás lesz, ez egységességet és remélhetőleg költséghatékonyságot fog eredményezni. A lakók szempontjából negatívum lehet, hogy az eddig megszokott szolgáltatásokat pl. szociális ügyeket, nem tudják a helyi hivatalban elintézi, csak a szomszédos faluban. Az oktatási rendszert erőteljesen érintette a változás, az iskola üzemeltetését 2013. január 1-jétől átvette az állam. Az iskola összes dolgozója, értem ez alatt a tanárokat, karbantartókat egyaránt állami alkalmazott lett. A 3000 fő alatti falvak iskolájának közüzemi díjait átvállalta az állam. Azon települések, amelyek ezen díjakat szeretné fizetheti, a 3000 fő feletti községek viszont csak igen jó indokkal terhelhették az államra a díjak kifizetését. Az állam és a falu vagyonkezelési szerződést kötnek, az iskola tulajdonilag a községé marad az üzemeltetését viszont átvállalják. A költségvetést mindenképpen pozitívan érintette. Az új gazdasági terv szerint pozitívan illetve kb. nullára tervezték meg. A számlákat az önkormányzat negyedévente kapja meg, ezeket az állam által kapott feladat alapú támogatásokból, átengedett központi adókból és saját bevételekből tudja finanszírozni. Átengedett központi adó alatt a Személyi jövedelem adót, a gépjármű adót értjük. Saját bevételek között szerepel az iparűzési adó, ingatlanok bérleti díja és egyéb pl. fénymásolásból keletkező díjak. A kötelező feladatok mellett a hivatal el tud látni nem kötelező feladatokat is ezen költségvetés mellett, ezek közé tartozik az Apostagi napló című folyóirat finanszírozása, az artézi kút felújítása és üzemeltetése és az idős emberek karácsonyi ajándékozása is. Összességében a hivatal el tudja látni a változások ellenére is a feladatait, a jövőre nézve bizakodik a polgármesterünk. Próbálnak minden réteget megmozgató programokkal színesíteni a falu életét. Közösségi színterek hiánya érzékelhető, de aki szeretné megtalálhatja a számításait, mint közösségi életben mind pedig munka terén a faluban vagy annak szoros közelségében.
