A Virtuális Falu résztvevői nagy fába vágták a fejszét, összesen 30 kistelepüésen tervezünk megvalósítani SP eseményeket. Hogy kik szervezik meg? A Virtuális Falu résztvevői, azok a fiatalok, akik többségével már évek óta együtt dolgozunk ebben a demokrácafejlesztési programban. Az elmúlt 3 évben a személyes fejlődés kíséretében az együttműködést is eredményesen fejlesztettük az említett fiatalokkal, szervezeti és egyéni szinten, melyet saját elmondásuk szerint is, kiválóan tudnak hasznosítani mindannapjaikban, a helyi ügyeket érintő érdekképviselet és programszervezés, civil összefogás során is. A találkozókról időről időre hírt adunk, de most alább arról írunk, mi nekünk, projektfelelősöknek, célunk a SP eseményekkel.
A települési Strukturált Párbeszéd események egységes módszertan szerint, de témáikban feltehetően eltérő módon zajlanak majd le. Az egységes lebonyolítási módszertant a képzéseken és a minta eseményen keresztül a résztvevők alakítják ki és gyakorolják be. A tervek szerint olyan módszertant fogunk használni, amely friss, meglepő egy kistelepülésen. Szeretnénk, ha helyben átlépnék a szokásos „gyűlés” forgatókönyvet, amely inkább egyirányú információ átadásra és nem az interakciókra épül.
A „world cafe” módszer kézenfekvőnek tűnik, hiszen az kimozdítja a helyi szereplőket –pl. polgármester, vállalkozó, pap- hagyományos szerepükből és közegükből. A legtöbb településen pontosan a komoly beszélgetéseknek, kulturált vitáknak és együtt gondolkodásnak hiányoznak a formái, fórumai. Egy fiatalok által kezdeményezett, országos programba, rendezvény sorozatba illeszkedő, de jól azonosított helyi problémákra fókuszáló értelmes párbeszéd kimozdíthat holtpontról helyi ügyeket. Fontos, hogy a fiatalok kezdeményezően és felkészültségükből adódóan céltudatosan lépjenek fel az események szervezésében, előkészítésében, a résztvevők felkérésében, meggyőzésében. Erre is fel kell, hogy készüljenek a megelőző képzéseken és eseményeken.
A rendezvények helyi témákat dolgoznak fel. De javaslatként, átfogó a gondolkodást prioritásként meghatározzuk a következőket.
- állami-önkormányzati-civil együttműködések, jó gyakorlatok, az akadályok lebontása az együttműködések elől
- civil és közösségi életet érintő fejlesztési igények, különös tekintettel a fiatalok és a fiatalokkal foglalkozó kezdeményezésekre, a kapcsolódó helyi, nemzeti és EU támogatási lehetőségek
- fiatalok munkába állásához, elhelyezkedéséhez kapcsolódó ügyek, lehetőségek, akadályok
- az ifjúsági munkanélküliség kezelésének kihívásai, jó példák és jó tapasztalatok bemutatása vagy pontosan a sikertelenség okainak az azonosítása
- közösen meghatározott javaslatok a helyi problémák megoldásainak javítására
- fiatalokkal folytatott Strukturált Párbeszéd támogatása, a fiatalok ösztönzése a helyi közéleti aktív részvételre
- a helyi civil társadalom részvételi lehetőségeinek növelése a döntési folyamatokban
A projektben tervezett kerekasztal beszélgetéseket a fiatalok önállóan szervezik meg helyben. A korábbi résztvevők mentorálják az újonnan érkezőket, így párban szervezik az eseményeket. A választott módszertan miatt be kell vonni helyi segítőket, önkéntes fiatalokat. Így a párbeszéd, az esemény már emiatt is természetes módon közelebb kerül a közhatalom, a közélet, egyáltalán a felnőttek világában bizonytalanabbul mozgó fiatal réteghez.
Az egyes településeken megvalósítandó Strukturált Párbeszéd eseményekre egy ’belső pályázatot’ kell benyújtaniuk a csoporttagoknak és a megvalósításról egy beszámolót, elszámolást is kell készíteni. Ez segít egyrészt az átláthatóságban, nemcsak megkönnyíti a projekt elszámolását, de a csoport tagjai felé is be kell mutatniuk, hogy mit és hogyan csináltak. Emellett gyakorolják azt is a résztvevők, hogy egyes eseményeket hogyan kell előkészíteni, lebonyolítani, lezárni. A fiatalok, egyenként, szóbeli értékelést fognak kapni a munkájukról, segítve ezzel is továbbhaladásukat. Ezek a gyakorlati tapasztalások segíteni fogják őket egy másik, szervezetünktől független, helyi program megvalósításában a jövőben, legyen az ifjúsági rendezvény vagy újabb kerekasztal beszélgetés.
A különböző kistelepülési rendezvényektől azt is várjuk, hogy felszínre kerüljenek fiatalokat érintő lehetséges és természetes civil-civil és állami-civil-üzleti együttműködések. A kerekasztal beszélgetések meghívott vendégeit mindig az adott településen élő fiatal fogja meghívni. A meghívottak helyi és környező településen élők lesznek.
Eseményenként 15 fő részvételét tervezzük, helyi fiatalok, civil szervezeti képviselők, közösségi vezetők, valamint vállalkozók és döntéshozók jelenlétével. A tervezett 30 találkozóval a meghívottak száma, terveink szerint, eléri a 450 főt.
